Rákóczi-hegy (Görgényszentimre)

 vár, erőd

A hetven méterrel a falu fölé magasodó, vulkáni tufából álló Rákóczi-hegyen Görgény várának falrészei, tornyainak nyomai, alapfalai és pincéi. A várat először 1364-ben említették, és valószínűleg a 14. század elején épült. Királyi vár volt. Az erdélyi vajdák hűbérbirtokul használták a hozzátartozó, Görgényszentimrén kívül 24 településből álló váruradalommal együtt. Várőrsége Moldva felé vámot is szedett. V. László 1453-ban örökbirtokul adta Hunyadi Jánosnak. Mátyás uralkodásától kezdve a székely ispánok lakták. Szapolyai János nászajándékul adta Izabella királynénak, aki építkezéseket folytatott benne. 1540-ben Majláth István ostromolta. Később az erdélyi fejedelmek uradalmának székhelye volt, akik főként vadászatok céljából keresték fel. Hosszabb időt töltött a várban János Zsigmond, Báthory Gáborné Horváth Anna és I. Rákóczi György. Utóbbi parancsára 1639 és 1641 között jelentősen meg is erősítették. Itt mondott le a fejedelmi címről Barcsay Ákos 1660. december 31-én, majd a következő évben, kivégzéséig itt is raboskodott. 1704. május 1-jén Teleki Mihály háromezer kuruc lovassal és ötszáz gyalogossal ostromzár alá vette, majd vesztegetés révén meg is szállta. A kurucok 1705-ben kiürítették, majd 1706-ban újra elfoglalták. 1707. október 10-én Rabutin ötszáz gyalogossal és ugyanannyi lovassal, Szebenből hozatott nehéz ágyúkkal kezdte ostromolni. Száz fős őrsége 1708. március 10-ig védte. Miután kapitányuk elesett, és fogytában voltak az élelemnek, védőinek ekkor sikerült kitörniük az ostromgyűrűből és elmenekülniük. A császáriak ezután lerombolták. Régészeti feltárása 2003–2004-ben kezdődött. Ez alapján a fennsíkon álló, négyzet alaprajzú erődítményhez vezető, a várhegyet megkerülő szerpentin mentén Hunyadi János birtoklása idején további két kaput építettek, amelyeket falak kötöttek össze az óvárral (a dévai várhoz hasonlóan). 1639 után a déli oldalon ágyúterasszal, északon pedig kazamatás bástyával bővítették.A hegyen a vár köveiből 1730-ban római katolikus kápolnát építettek. Mai formáját az 1887-es újjáépítésnek köszönheti. Az 1950-es években készült falfestményei II. Rákóczi Ferencet, Rátoni István és Horváth György várkapitányokat, a várat (egy 1699-es rajz alapján) és a kastélyt ábrázolják. Az Urunk színeváltozása előtti vasárnapon tartott búcsúját az 1990-as évek óta ismét megtartják.