Bornemissza kastély (Görgényszentimre)

A településen álló kastély elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak, késő reneszánsz stílusban. 1662-ben erdélyi országgyűlést is tartottak benne. Később több évtizedig lakatlanul állt. 1718 és 1734 között új tulajdonosa, Bornemisza János a vár köveinek felhasználásával, barokk stílusban helyreállította és kibővítette, többek között óratoronnyal és ellipszis alaprajzú házi kápolnával (a kápolna tornya 1867-ből való). 1848. november 10-én a környező falvak román parasztsága feldúlta, de a család 1855-re helyreállította. 1881-ben Rudolf trónörökös kapta meg, aki jelentős átépítéseket hajtott végre rajta. Egy 1807-ben gabonásnak épült barokk melléképületet vendégházzá alakíttatott. Ebből az időből származnak a tető manzárdjai és a homlokzat tornáca (utóbbi téglaoszlopait az 1930-as években faoszlopokra cserélték). A trónörökös számára rendszeresen tartottak medvevadászatokat. Öngyilkossága után, 1893-ban a magyar állam erdőőri szakiskolát létesített a kastélyban, évi harminc–ötven diákkal. A kibővített erdészeti líceum 1970-ben új épületet kapott, azóta a kastélyt már csak részben használják oktatási célokra. Épületeiben vadászati múzeum (többek között Teleki Sámuel trófeáival), könyvtár, bank, raktár és tanári lakás található. A kastélyt körülvevő dendrológiai park elődjét szintén I. Rákóczi György létesítette. Az 1820-as–30-as években Bornemisza Lipót alakított ki angolkertet. Tíz hek