Mihályvára - Mátéfalva

 vár, domb, romok, erőd, érdekes hely

 Fotó feltöltése

A középkorban Sárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától (Mateiaş) Ny-ra, a Rákosi-szorosban állnak Mihály-vár romjai.
Megközelítése Alsórákos felől célszerűbb. Segesvártól a Bogáti-hágó felé vezető 13-as főúton Kőhalom község után, balra leágazás vezet Alsórákos faluba. Egyes térképek szerint eljuthatunk ide Barót irányából, az Olt-szorosa felől is, ez az útvonal azonban még terepjáróval is nehezen járható. A főutcán a falu közepéig, a polgármesteri hivatalhoz gyalogolunk, majd D felé, egy függőhídon átmegyünk az Olt túlsó partjára. Itt K-i irányban, a hegyek lábánál húzódó földúton kb. 1,5 km-t teszünk meg, majd a várhegy kúpját megpillantva D-i irányban, a fák között felmászunk a romokhoz.
A Rákosi-szoros D-i oldalát vigyázó Mihály-vár az Árpád-korban épült. Ezt bizonyítja a vár alakja, építési technikája, valamint egy itt talált, most a Sepsiszentgyörgyi Múzeumban őrzött nyílhegy is, mely formája után a 12-13. századra utal. A Székelyföld korai várait kutató Ferenczi István és Ferenczi Géza szerint Mihály-vár azon 11-12. századi kelet-erdélyi erősségek sorába tartozott, melyek emeltetésére I. László vagy Könyves Kálmán uralkodása idején került sor.
A várról az első részletesebb leírást Orbán Balázstól olvashatjuk 1868-ból: „…a várfalak elhelyezésére alkalmas két öl szélességű bemetszés van téve, mely bemetszés oromszélére vannak fektetve az egész hegycsúcsot körül ölelő 140 lépés hosszúságú várfalak. Ezen válogatott lapos kövekből forró mésszel épült falak itt-ott még ölnyi magasságban állanak; a falak vonalába eső sziklák (miként a Bálványos váránál) be vannak építve a falak közé; a falaknak ezen sziklákkal való egybeforrasztása teszi aztán azt, hogy ezen viharcsapkodta romok oly soká dacoltak és még fognak dacolni az idővel. Itt a szikla pótolta a falat, de északi oldalán van egy hely, hol a fal pótolja a sziklát, a mennyiben két falba épített szikla-szál között támadott bemélyedésnél az alap hiányozván, azt falrakattal tölték ki, mely töltelékfal még most is négy öl magasságban áll. …a hegy tetőcsúcsát koronázott hatalmas, 30 lépés kerületű kördonjonnak (zömtoronynak) keleti oldala magából a sziklából van kifaragva, s csak nyugati oldalán, hol a szikla hiányzott, van fallal kiegészítve. Öreg emberek emlékeznek arra, hogy századunk elején a zömtorony annyira épen állott, hogy még ablaknyilatai is megvoltak; jelenleg fennálló falazata alig haladja túl az öl magasságot”.
Mihály-várat 1991 novemberében Dénes István mérte fel Ilyés Lajossal és Ilyés Katalinnal Ugyanekkor Dénes István egy kis kutatógödörből középkori cserépedény-töredékeket gyűjtött.
A Vár-pataka völgye fölött, egy kiemelkedő, erdővel benőtt sziklás hegykúpon még ma is láthatók a vár mésszel rakott kőfalainak csekély maradványai. A sziklakúp tetején egy kb. 5 m belső átmérőjű, kör alakú torony alapfalai állnak. A torony belső falsíkja 1 m magasan látható, külső oldalát kőtörmelék töltötte fel. Falvastagsága kb. 2 m lehetett. A torony D-i oldalán a természetes sziklát kívülről síkra faragták.
A kisméretű várat övező külső fal maradványai itt-ott még kibukkannak a felszín alól. A toronytól Ny-ra, félkörívben egy keskeny plató húzódik, melynek É-i végén sziklába vágott helység nyomai ismerhetők fel. E plató a torony belső szintjétől kb. 3 méterrel lejjebb helyezkedett el, valószínűleg ez lehetett a várudvar. A meredek hegyoldallal övezett, kis alapterületű és erősen tagolt felületű platón a vár további terjeszkedésére nem volt lehetőség, egyéb épület nyomai nem látszanak.
jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php?

mek.niif.hu/04800/04804/html/58.html
46°00.953 N, 025°26.667 E