Kovászna megye
Romania /
Covasna /
Cernat /
World
/ Romania
/ Covasna
/ Cernat
county (en), csak körvonal
Kovászna megye (románul: Județul Covasna) Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. Szomszédos megyék: keleten Bákó megye (Bacău), Vrancea megye, Buzău megye (Bodza), északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.
Tartalomjegyzék
Földrajz
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.
Domborzat
Kovászna megye domborzati térképe
A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.
Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).
Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa
Hely Név Magasság Hegység
1. Lakóca 1777 m Háromszéki-havasok
2. Nagy-Mányicska 1675 m Háromszéki-havasok
3. Nagy Sándor-csúcs 1640 m Nemere-hegység
4. Kis-Nemere 1627 m Nemere-hegység
5. Clabucilor 1615 m Háromszéki-havasok
6. Zernye-havas 1602 m Háromszéki-havasok
7. Kakukk-hegy 1558 m Hargita
8. Fekete-bérc 1543 m Háromszéki-havasok
9. Szélkapu 1524 m Háromszéki-havasok
10. Kis-Bonyó 1522 m Háromszéki-havasok
Vízrajz
A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.
Éghajlat
A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.
Lakosság
{{{box_caption}}}
{{{box_caption}}}
A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992 és 2002)
Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]
A magyar nemzetiségűek aránya Kovászna megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
Közigazgatás
A megyei tanács
A megyei tanács 31 tagból áll, a tanács elnökével együtt. A legutóbbi, 2012-es választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázatok a 2004-es , 2008-as illetve a 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatják:
2004–2008
Pártok Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 25
Szociáldemokrata Párt (PSD) 4
Demokrata Párt (PD) 2
2008–2012[4]
Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 16
Magyar Polgári Párt (MPP) 9
Háromszéki Román Pártok Szövetsége 5
Független 1
2012–2016[5]
Politikai párt
Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 19
Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 4
Magyar Polgári Párt (MPP) 3
Szociáldemokrata Párt (PSD) 3
Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2
Települések
A legnagyobb települések a megyében (2011):[3]
Név Rang Lakosság (fő)[6]
Sepsiszentgyörgy
Kézdivásárhely
Kovászna
1. Sepsiszentgyörgy megyei jogú város 56 006
2. Kézdivásárhely város 18 491
3. Kovászna város 10 114
4. Barót város 8 672
5. Bodzaforduló város 7 528
6. Zágon község 5 282
7. Gelence község 4 815
8. Bardóc község 4 728
9. Zabola község 4 597
10. Szitabodza község 4 584
11. Kézdiszentlélek község 4 582
12. Előpatak község 4 475
13. Uzon község 4 430
14. Nagybacon község 4 403
15. Torja község 4 027
16. Csernáton község 3 978
17. Zágonbárkány község 3 688
18. Bereck község 3 550
19. Ozsdola község 3 519
20. Szentkatolna község 3 378
21. Bölön község 3 097
Tartalomjegyzék
Földrajz
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.
Domborzat
Kovászna megye domborzati térképe
A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.
Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).
Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa
Hely Név Magasság Hegység
1. Lakóca 1777 m Háromszéki-havasok
2. Nagy-Mányicska 1675 m Háromszéki-havasok
3. Nagy Sándor-csúcs 1640 m Nemere-hegység
4. Kis-Nemere 1627 m Nemere-hegység
5. Clabucilor 1615 m Háromszéki-havasok
6. Zernye-havas 1602 m Háromszéki-havasok
7. Kakukk-hegy 1558 m Hargita
8. Fekete-bérc 1543 m Háromszéki-havasok
9. Szélkapu 1524 m Háromszéki-havasok
10. Kis-Bonyó 1522 m Háromszéki-havasok
Vízrajz
A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.
Éghajlat
A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.
Lakosság
{{{box_caption}}}
{{{box_caption}}}
A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992 és 2002)
Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]
A magyar nemzetiségűek aránya Kovászna megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.
Közigazgatás
A megyei tanács
A megyei tanács 31 tagból áll, a tanács elnökével együtt. A legutóbbi, 2012-es választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázatok a 2004-es , 2008-as illetve a 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatják:
2004–2008
Pártok Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 25
Szociáldemokrata Párt (PSD) 4
Demokrata Párt (PD) 2
2008–2012[4]
Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 16
Magyar Polgári Párt (MPP) 9
Háromszéki Román Pártok Szövetsége 5
Független 1
2012–2016[5]
Politikai párt
Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 19
Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 4
Magyar Polgári Párt (MPP) 3
Szociáldemokrata Párt (PSD) 3
Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2
Települések
A legnagyobb települések a megyében (2011):[3]
Név Rang Lakosság (fő)[6]
Sepsiszentgyörgy
Kézdivásárhely
Kovászna
1. Sepsiszentgyörgy megyei jogú város 56 006
2. Kézdivásárhely város 18 491
3. Kovászna város 10 114
4. Barót város 8 672
5. Bodzaforduló város 7 528
6. Zágon község 5 282
7. Gelence község 4 815
8. Bardóc község 4 728
9. Zabola község 4 597
10. Szitabodza község 4 584
11. Kézdiszentlélek község 4 582
12. Előpatak község 4 475
13. Uzon község 4 430
14. Nagybacon község 4 403
15. Torja község 4 027
16. Csernáton község 3 978
17. Zágonbárkány község 3 688
18. Bereck község 3 550
19. Ozsdola község 3 519
20. Szentkatolna község 3 378
21. Bölön község 3 097
Wikipedia szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kovászna_megye
Közeli városok:
Koordináták: 45°54'1"N 25°56'53"E
- Bákó megye 102 km
- Brassó megye 106 km
- Hargita megye 166 km
- Szeben megye (Szeben vármegye) 187 km
- Pärnumaa 1440 km
- Saaremaa 1445 km
- Lääne-Viru megye 1529 km
- Harjumaa 1539 km
- Östergötland megye 1651 km
- Örebro megye 1758 km
- Várhányás a maksai erdőben 1.2 km
- Besenyői tó 2 km
- Óriáspince-tető 3.3 km
- Szemere tet.861 3.9 km
- Volt angyalosi államigazdaság 6.5 km
- Református templom, Étfalva 7.8 km
- Rétyi tó 7.8 km
- Rétyi nyir 8.8 km
- Csernáton 9 km
- Bodoki-hegység 25 km