Bákó megye (Orăşa)

 county (en), csak körvonal

Bákó megye (románul: Județul Bacău) Románia keleti részén helyezkedik el. Székhelye Bákó. Szomszédos megyék: keleten Vaslui megye, nyugaton Hargita megye és Kovászna megye, északon Neamț megye, délen Vrancea megye.

Tartalomjegyzék
Földrajz

A nyugati rész hegyvidék, amely a Keleti-Kárpátokhoz tartozik: Gosmán-hegység, Tarkő-hegység, Csíki-havasok, Nemere-hegység, Berzunci-hegység és a Háromszéki-havasok északi része. Ezek között, az Ojtoz és a Tatros völgyében fontos összeköttetés van Moldva és Erdély között. Kelet felé a magasságok egyre csökkennek és szubkárpáti dombvidékbe mennek át, mely magába foglalja a Tázló–Kászon-medencét. A legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van, amely északról délre áthalad a megyén, ez a terület a Szeret síkságához és a Barládi-fennsíkhoz tartozik.

Legmagasabb pont: Tar-havas (1664 m), Tarkő-hegység.

Fő folyói a Tatros, a Tázló, a Kászon és az Ojtoz, keleten a Szeret középső szakaszának egy része, valamint északon az Aranyos-Beszterce alsó szakaszának vidéke tartozik ide.

Erdőállománya a megye közel egyharmadát borítja. Erdőit főleg lucfenyő, bükk és tölgy alkotja.
Éghajlat

A megye éghajlata kontinentális, a tengerszint feletti magassággal változik. A hegy- és dombvidéken valamivel zordabb az időjárás mint a Szeret völgyében. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5 °C a síkságon és 2 °C a hegyeken. Az éves hőmérséklet különbségek elérik a 25 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet (40.8 °C) 1916-ban mérték Aknavásáron[forrás?], a legalacsonyabbat (-32.5 °C) 1954-ben Bákóban[forrás?]. A csapadékmennyiség a síkságon 540 mm, a hegységekben 1100 mm. A szél uralkodó iránya az észak, északnyugat, átlagos sebessége 4.1 m/s.[forrás?]
Demográfia
A magyar nemzetiségűek aránya Bákó megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint.

2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km2. A többség román (90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó magyar él (0,7%), de számuk elérheti a 120 ezret is.[2] A legnagyobb kisebbséget a romák alkotják, akik a megye népességének 1,9%-át teszik ki.

2011-ben a végleges népszámlálási adatok szerint a 616 168 lakos 90,6%-a román, 2,5%-a cigány volt. A magyarok száma 4208 (0,7%), a csángóké 829 (0,1%) volt.[3]
Települések

Bákó megyében 3 municípium, 5 város és 85 község van.
▲ becsuk
m • v • sz
Bákó megye közigazgatása Bákó megye címere
▼ kinyit

Municípiumok, városok és községek

▼ kinyit
m • v • sz
Térkép

Bákó megye térképe
Legnagyobb települések
Név Román név Rang Népesség
(fő, 2011)
Bákó
Ónfalva
1. Bákó Bacău municípium 144.307
2. Ónfalva Onești municípium 39.172
3. Mojnest Moinești municípium 21.707
4. Kománfalva Comănești város 19.568
5. Buhus Buhuși város 14.562
6. Dormánfalva Dărmănești város 12.247
7. Aknavásár Târgu Ocna város 11.300
8. Doftána Dofteana község 9.346
9. Szászkút Sascut község 8.564
10. Marzsinén Mărgineni község 7.993
11. Balkán Balcani község 7.173
12. Ferdinándújfalu Nicolae Bălcescu község 7.169
Gazdaság

Bákó megye volt az egyik legjobban iparosított vidék a kommunizmus időszakában és azóta Moldva ipari központjának számít. Két nagy kőolaj-finomítója van Ónfalván és Dormánfalván. Bákó megyében fontos szén-, só- és olajtartalékok vannak.[forrás?]

Fontosabb iparágak: vegyipar, kőolajipar, járműipar, élelmiszeripar, faipar, textilipar, építőanyag-ipar, repülőgépipar.

A hegyi legelők és kaszálók az állattenyésztésnek kedveznek.
Kultúra
Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Turizmus
Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Híres emberek

Gabriela Adameșteanu írónő
Vasile Alecsandri költő, politikus
George Bacovia költő
Radu Beligan színész
Nadia Comăneci olimpiai bajnok tornásznő
Solomon Marcus matematikus
Georgeta Gabor tornásznő
Vasile Pârvan történész
Gheorghe Platon történész
Tristan Tzara költő
Gheorghe Vrânceanu matematikus