Bethlen - Haller kastély
Romania /
Alba /
Cetatea de Balta /
World
/ Romania
/ Alba
/ Cetatea de Balta
/ Románia
vár, udvarház, nemesi kastély, moated castle (en), architectural heritage (en), 17th century construction (en), 12th century construction (en), tourist attraction (en)
Küküllő(vár) (Cuculiense Castrum, Kümelburg) Árpád-kori település. Nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven.
Vára a 11. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt.
1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30.000 idemenekült embert öltek meg itt.
Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik, mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.
Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének.[4] Mai kései reneszánsz formájú vára a 16. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették. I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Petru Rares vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.
János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.
1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé.
1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.
jupiter.elte.hu/kukullo/kukullo.htm?rom=1471
Vára a 11. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt.
1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30.000 idemenekült embert öltek meg itt.
Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik, mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.
Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének.[4] Mai kései reneszánsz formájú vára a 16. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették. I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Petru Rares vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.
János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.
1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé.
1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.
jupiter.elte.hu/kukullo/kukullo.htm?rom=1471
Közeli városok:
Koordináták: 46°15'24"N 24°10'22"E
- Dózsa-Barátosi kastély 61 km
- Egykori Bánffy-kastély, Bonchida 78 km
- Bánffy-kastély, Válaszút 79 km
- Ólthévizi Kálnoky kastély 92 km
- Varjúvár 104 km
- Lázár Kastély 118 km
- Kendeffy kastély 119 km
- Mikó kastély 132 km
- Conacul Thúry-Bányai/Thúry-Bányai kúria 156 km
- Domahidy-kastély 214 km
- ZSIDVE - JIDVEI, TEMPLOM 6.2 km
- ALSÓBAJOM - BOIAN, TEMPLOM 7.3 km
- Dicsőszentmárton 11 km
- HOSSZÚASZÓ - erődített templom (VALEA LUNGĂ,) 18 km
- EMLÉKMU 19 km
- Avram Iancu tér 21 km
- A „Szabadság Mezeje”, Balázsfalva 21 km
- 1848-as Tér 21 km
- BALÁZSFALVA - BLAJ 22 km
- Szeben megye (Szeben vármegye) 42 km