Joszif-Volokolamszki-kolostor (Теряево)
Russia /
Moskovskaja Oblast /
Volokolamsk /
Теряево
World
/ Russia
/ Moskovskaja Oblast
/ Volokolamsk
, 19 km -re a központtól (Волоколамск)
/ Oroszország / Moszkvai terület
monostor, conjunto (en), csak körvonal, műemlék épület, Russian Orthodox Church (en)
A Joszif-Volokolamszki-kolostor (Joszif-Volokolamszki Mária elszenderedése kolostor) egy pravoszláv férfi kolostor Oroszország Moszkvai területén, Volokolamszk városától 16 km-re, Tyerjajevo falu közelében.
A kolostort 1479-ben alapította egy József nevű pap, Mária elszenderedése tiszteletére. Először a novgorodi, majd a moszkvai egyházmegyéhez tartozott.
A XVI-XVII. sz-ból származó építészeti műemlék. Az első kőtemplomot a XV. sz-ban építették, helyén található a mostani Mária elszenderedése székesegyház (1688-96 között építették, moszkvai barokk sílusban). További épületek: Trapéz palota az Isten megjelenésének templomával (1504), Szent Péter és Pál Apostolok temploma (1679), remetelak a Mindenszentek templommal (1856-60). Csempedíszítésén dolgozott Sztyepan Polubesz, aki a Novojeruszalimszkij és Szolotcsinszkij kolostorok díszítésével lett híres. Itt állt még egy harangtorony a Szmolenszki Ogyigitrija templomával (1495), amelyet leromboltak a honvédő háborúban. A kolostor építésére Borisz Vasziljevics Volockij herceg is adott pénzt.
Az 1480-as évek második felében Gyionyiszij (sz.: 1440 körül – meghalt az 1500-as évek elején, középkori orosz ikonfestő, a 15–16. század fordulójának legjelentősebb festője, Andrej Rubljov festészeti hagyományának folytatója) és festőműhelyének munkássága a Joszif-Volokolamszki-kolostorban folytatódott. Az itt készített mintegy száz ikon közül azonban mindössze egy maradt ránk, ez ma a moszkvai Rubljov-múzeum tulajdona.
A kolostor különösen a XVI. sz-ban vált híressé. Ide utaztak imádkozni cárok és közemberek. A kolostorba zárták az állam ellenségeit és az eretnekeket.
A XVII. sz. elején, az orosz-lengyel háború idején itt tartották fogva a lengyel hadifoglyokat, a honvédő háború idején 1812-ben a francia hadifoglyokat. 1777 és 1823 között a kolostorban iskola működött a pravoszláv papok gyermekei számára.
A kolostorban vannak eltemetve a szentéletű Joszif és Szerapion, Volokolamszkij Joann és Fjodor, Daniil metropolita, Natalja Ivanovna Goncsarova, Jaropolec falu birtokosnője (A.Sz. Puskin anyósa).
A kolostor híres volt nagy könyvtáráról, ahol a XV. sz-ig visszamenőleg találhatók könyvek, kéziratok, adományozó levelek, akták és egyéb dokumentumok. A sekrestyében nagyon régi kegytárgyak maradtak fenn.
1917-ig a kolostor vásártartó hely is volt. Az 1920-22-es években a kolostort bezárták, csak 1990-ban nyitották meg újra.
A kolostort 1479-ben alapította egy József nevű pap, Mária elszenderedése tiszteletére. Először a novgorodi, majd a moszkvai egyházmegyéhez tartozott.
A XVI-XVII. sz-ból származó építészeti műemlék. Az első kőtemplomot a XV. sz-ban építették, helyén található a mostani Mária elszenderedése székesegyház (1688-96 között építették, moszkvai barokk sílusban). További épületek: Trapéz palota az Isten megjelenésének templomával (1504), Szent Péter és Pál Apostolok temploma (1679), remetelak a Mindenszentek templommal (1856-60). Csempedíszítésén dolgozott Sztyepan Polubesz, aki a Novojeruszalimszkij és Szolotcsinszkij kolostorok díszítésével lett híres. Itt állt még egy harangtorony a Szmolenszki Ogyigitrija templomával (1495), amelyet leromboltak a honvédő háborúban. A kolostor építésére Borisz Vasziljevics Volockij herceg is adott pénzt.
Az 1480-as évek második felében Gyionyiszij (sz.: 1440 körül – meghalt az 1500-as évek elején, középkori orosz ikonfestő, a 15–16. század fordulójának legjelentősebb festője, Andrej Rubljov festészeti hagyományának folytatója) és festőműhelyének munkássága a Joszif-Volokolamszki-kolostorban folytatódott. Az itt készített mintegy száz ikon közül azonban mindössze egy maradt ránk, ez ma a moszkvai Rubljov-múzeum tulajdona.
A kolostor különösen a XVI. sz-ban vált híressé. Ide utaztak imádkozni cárok és közemberek. A kolostorba zárták az állam ellenségeit és az eretnekeket.
A XVII. sz. elején, az orosz-lengyel háború idején itt tartották fogva a lengyel hadifoglyokat, a honvédő háború idején 1812-ben a francia hadifoglyokat. 1777 és 1823 között a kolostorban iskola működött a pravoszláv papok gyermekei számára.
A kolostorban vannak eltemetve a szentéletű Joszif és Szerapion, Volokolamszkij Joann és Fjodor, Daniil metropolita, Natalja Ivanovna Goncsarova, Jaropolec falu birtokosnője (A.Sz. Puskin anyósa).
A kolostor híres volt nagy könyvtáráról, ahol a XV. sz-ig visszamenőleg találhatók könyvek, kéziratok, adományozó levelek, akták és egyéb dokumentumok. A sekrestyében nagyon régi kegytárgyak maradtak fenn.
1917-ig a kolostor vásártartó hely is volt. Az 1920-22-es években a kolostort bezárták, csak 1990-ban nyitották meg újra.
Közeli városok:
Koordináták: 56°10'20"N 36°5'56"E
- Szentháromság–Szergij-kolostor 126 km
- Rozsgyesztvo-Bogorogyickij férfi kolostor 267 km
- Mária oltalma-kolostor 269 km
- Jevfimijevi Megváltó-kolostor 269 km
- Fejedelmi palota és Szent Bogoljubov kolostor, Bogoljubovo falu 275 km
- Ipatiev kolostor, Szentháromság-székesegyház 341 km
- Jurjev-kolostor 387 km
- Hutin kolostor 390 km
- Antonyijev kolostor 391 km
- Ferapontov-kolostor 446 km
Array