Szmolenszk

 város, főváros állam / tartomány / régió, hero city - Soviet honorary title (en), district center (en)

Szmolenszk (oroszul Смоленск) város Oroszországban, a Dnyeper folyó partján, Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra. A szmolenszki terület közigazgatási központja. Népessége 2003-as becslés szerint mintegy 351 000 fő. Az egyik legrégibb orosz város. Hosszú története során a várost többször is elpusztították. Napóleon és Adolf Hitler hódító hadseregeinek is útjába esett.

Az írott források először 863-ban említik Szmolenszket. 1054-ben alapították meg a szmolenszki hercegséget. Az 1240-es tatárjárás Szmolenszket megkímélte, de a város az Aranyhorda adófizetőjévé vált. A későbbiekben Szmolenszk a Litvánia és a moszkvai nagyhercegség közti hosszú hatalmi küzdelem frontvonalára került. Miután a város a litván nagyhercegség részévé vált, a szmolenszki bojárok egy résdze Vilniusba költözött. Többtízezres népességével Szmolenszk valószínűleg a 15. századi Litvánia legnagyobb városa volt. Litvánia számára súlyos csapás volt, amikor 1514-ben III. Vaszilij moszkvai nagyherceg elfoglalta Szmolenszket. E siker emlékére alapította Moszkvában Vaszilij a Novogyevicsij kolostort, amelyet a „Szmolenszki Miasszonyunk” ikonnak szentelték.

A lengyel-litván támadásokat megelőzendő Borisz Godunov egyik fő feladatának tekintette Szmolenszk védműveinek megerősítését. Az 1597és 1602 közt kőből épített, vastag falakból és sok őrtoronyból álló kreml Oroszországban a legnagyobb. Az erődítmény mégsem tudta megakadályozni, hogy 1611-ben 20-hónapos ostrom után a Lengyel-Litván Közösség elfoglalja a várost. Ez volt az orosz történelemben Bajok Ideje néven emlegetett korszak. A lengyel-moszkvai háborút lezáró dywilinói békében (1618) az oroszok kénytelenek voltak feladni Szmolenszket és a város a következő 43 évre a szmolenszki vajdaság székhelye lett.

Ma elektronikai, textil- és élelmiszerfeldolgozó iparáról ismert.