Városfal (maradványok) (Kismarton)

 vár, romok

 Fotó feltöltése

Az 1118-ból származó írások alapján már létezett itt kiépített erőd (castrum ferreum), mely a későbbiekben a városvédelembe kapcsolódhatott, de a mai óvárosi részt határoló egykori városfalakat és a kapcsolódó várat a területet birtokló Kanizsai család uralma alatt I. (Nagy) Lajos 1371-es oklevele szerint Kanizsai János a későbbi egri püspök, majd esztergomi érsek építette ki királyi engedéllyel. A megerősítés dicséri, hogy az erős falak bizalmat keltettek az itt lakókban, sőt szívóhatást gyakorolt a környékre, ami a város fejlődésére is kedvezően hatott. A falakat bevehetetlennek tartották és így az „Eherne”, Eiserne” jelzők alapján az egyes szóelemzők ebből egyenesen a jelenlegi városnevet vezetik le.
A falak további kiegészítése, magasítása, megerősítése nem áll meg, mert a 1373-as városjoggal, majd az 1388-as vásártartási joggal ez a folyamat kiteljesedik. A Kanizsai család a falakon belüli vár megerősítései is folytatódnak, elkészül a vizivár.
A Bécs ellen felvonuló I. Szulejmán seregei mindkét alkalommal is sikeresen ostromolják (1529, 1532), majd annak erődítményeit még tovább erősítik, mert a török sereg egyik támaszpontja alakul ki itt.
Majd a sikeres török elleni hadjáratok után a városfalak (ami még megmaradt) stratégiai jelentősége a XVIII. század végéig folyamatosan csökkent, azokon érdemleges bővítés már nem történik.
A városiasodás felerősödésével az új építési telkek iránti igény megnövekedésével a városfalakat, kapukat, bástyákat folyamatosan lebontják, ill. „beépülnek” az új, jellemzően a városfal nyomvonalát követő új utcák épületeibe.

jupiter.elte.hu/kismarton/kismarton.htm