Lucs tőzegláp

 természetvédelmi terület, nemzeti park, érdekes hely

Természetvédelmi terület.
Csíkszentkirály egy másik természeti kincse a Lucs-tőzegláp. Románia legnagyobb tőzeglápja 1079 m tengerszint feletti magasságban, Csíkszentkirálytól 10 km-re található. A 120 hektáros lápot 1955 óta nyilvánították védett területté. Itt található a jégkorszaki tundrai pici nyír, valamint számos növényritkaság: tőzegrozmaring, kereklevelű harmatfű, tőzegáfonya, gyapjúsás, különféle mohák és nyírek. A láp tőzegmohái között gyéren tenyésző, törpe növésű erdei fenyő (lucfenyő) az északi tundrák képéhez teszi hasonlóvá a lápot. A láp tőzegkészletét három millió köbméterre becsülik.
A Lucs tőzegláp, Csíkszentkirálytól 10 km-re nyugatra, a Dél-Hargita északi részén, a főgerinc közvetlen közelében, a Tolvajos tető és a Szentimrei Büdösfürdő között található egy óriáskráterben (kalderában). Az 1080 m tengerszint fölötti magasságú kaldera kb. 7 km átmérőjű, a kalderaperemet északon a Talabor (1293m), keleten a Nagy-Kő-bükk (1231 m), a Lucs-melléke (1200 m), délen a Tető-fenyő (1392 m), délnyugaton a Kerek-domb (1245 m), nyugaton pedig a Kormos-köve (1160 m) határolja. A Lucs kalderában ered a Kormos-patak, amely átfolyik a lápon és délnyugati irányban folyik tovább Erdővidék fele. A Kormos nevét a sötét, barnás színéről kapta, amelyet a tőzegből kioldódó humuszsavak okoznak. Egy másik patak is ered a kaldera keleti peremén, 1200 m tengerszint feletti magasságban, a Nagyos-patak, keleti irányban folyik le Csíkszentkirály fele.
A Lucs tőzegláp Erdély legnagyobb kiterjedésű tőzeglápja.
A lápot és az azt körülvevő hegyoldalakat 1955-ben nyilvánították természetvédelmi területté, területe 273 ha. Ma egyúttal Élőhelyvédelmi Natura 2000 terület is (ROSCI0246).
A láp egy volt krátertó feltöltődésével jött létre. Az alacsony oxigénszint miatt a szerves anyagok nem bomlanak le teljesen, ezáltal nem is jutnak vissza az anyagkörforgásba, főleg a szén, nitrogén és foszfor szempontjából fontos ez. Így indul meg a tőzegesedés, amivel ezek az anyagok kivonódnak a körforgásból. Ennek köszönhetően a láp feltöltődése lelassul is lelassul, és tápanyagszegény, oligotróf körülmények alakulnak ki, ahol specializált növények képesek megélni. Ezek a növények nagyon elterjedtek az északi tundrákon, de nagyon ritkák mérsékelt égövön, és ez teszi különlegessé a Lucsot.
A lápnak a kis termetű erdei fenyők (Pinus sylvestris) és a közönséges nyír (Betula pendula) tundrai küllemet kölcsönöznek. A láp legfontosabb különlegessége viszont a pici nyír (Betula nana), amelynek itt található a legdélebbi előfordulási pontja világszinten. Ma nagyon kis egyedszámban fordul elő a lápban, ezért veszélyeztetett. A talajt süppedős tőzegmoha (Sphagnum fajok) szőnyeg borítja. A lágyszárúak közül megtalálható a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely a nitrogénhiányt a levelei által csapdába ejtett rovarokkal fedezi. A rovarokat enzimek segítségével bontja le, majd a tápanyagok a levélbe szívódnak fel. Továbbá megtalálható a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos), tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), mámorka (Empetrum nigrum), vörös és fekete áfonya (Vaccinium vitis-idaea és V. myrtillus).
A lápra jellemző hüllőfajok az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) és a keresztes vipera (Vipera berus), a peremén található erdőkitermelő utakon keletkezett pocsolyák pedig viszonylag sok kétéltűfaj szaporodóhelyei: kárpáti gőte (Triturus montandoni), alpesi gőte (T. alpestris), pettyes és tarajos gőte (T. vulgaris és T. cristatus), sárgahasú unka (Bombina variegata), gyepi béka (Rana temporaria), barna varangy (Bufo bufo).
Nagyvad állománya a környező erdőkre jellemző, ahol gyakori a barnamedve (Ursus arctos), a gímszarvas (Cervus elaphus), vaddisznó (Sus scrofa), őz (Capreolus capreolus), de előfordul a farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) is.
A védett területet félreeső helyzete miatt kevésbé érik külső hatások, leszámítva a legeltetést és a láp peremén az erdőkitermelést.
A láp nagy kiterjedésű, a sok helyen egyhangú növényzet miatt nehéz benne tájékozódni, ezért látogatása különös figyelmet igényel.
A lápot középen turista ösvény szeli át, azonban idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, szinte lehetetlen a benne való tájékozódás.
Megközelíthetőség
Csíkszeredából Sepsiszentgyörgy irányában az első településen, Csíkszentkirályon elhagyjuk a 12 jelzésű utat, és az Olt-hídon áthaladva kis idő múlva az ortodox templomhoz érünk, de előtte jobbra letérünk a csíkszentimrei Büdösfürdő felé vezető útra. A kezdetben jó minőségű utat a települést elhagyva gyengébb váltja fel, melyen csak lassan haladhatunk előre. 10,4 kilométer megtétele után egy útkereszteződéshez érünk, balra a csíkszentimrei Büdösfürdő felé vezet az út, jobbra pedig a Lucs természetvédelmi terület található.
Barót irányából is megközelithető,Erdőfülén át,egy erdőkitermelő úton,terepjáróval.Igy a láp Ny.-i csücskéhez lehet feljutni,a Kormos patak kifolyásáig.
peter-pal.ro/#/content/Lucs%20tozeglap/