A Dohány utcai zsinagóga temetője (Budapest)

 izraelita temető  Kategória hozzáadása

Az egyik legkülönösebb zsidó temetõ a fõvárosban tagadhatatlanul a zsinagóga udvarán lévõ, hisz a zsidók nem szoktak templomaik mellé temetkezni, és a kohanitáknak a sírokhoz sem szabad közel menni. Létrehozását a történelmi események kényszerítették ki.

A Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum, és a Vágó László által tervezett Hõsök temploma árkádsora által közrefogott kis területre eredetileg vízmedencét terveztek. Az addig csak befüvesített kert 1944. november 18-án került a pesti gettó területére. A gettóban összesen 288 ház és 4513 lakás volt, ezekbe 55 000 ember zsúfolódott össze, fõleg gyerekek, nõk, és öregek. Ez a szám 1945 januárjára 70 000-re növekedett. Az éhezés, a járványok, és a nyilasok gyilkosságai miatt rengetegen elpusztultak. A rendkívül hideg idõjárás, és a háborús állapotok megakadályozták, hogy a halottakat temetõbe vigyék, így a több tízezer holttest a zsinagóga falánál volt 40 napig. Közülük 3500-at a Kozma utcai, illetve a Salgótarjáni utcai temetõben helyeztek végsõ nyugalomra.

A gettó felszabadulásakor a zsinagóga udvarán 24 közös sírba 2281 holttestet temettek el. Ezek egyikében nyugszik Arany Dániel matematikus, akinek nevét máig viseli a középiskolai matematika-verseny.

A közelmúltban a terület rendezésekor a temetõt kis parkkal egészítették ki, itt állítottak fel egy emlékmûvet a számos életet megmentõ Raoul Wallenbergnek, Giorgio Perlascának, és Per Angernek. A temetõrész oldalfalain láthatjuk az elsõ világháború hõsi halottjainak, Szenes Hannának, a sok üldözött menekülését segítõ Kasztner Rezsõnek, a VAC-nak (az egyetlen zsidó sportegyesület), valamint a Hasomér szervezetnek az emléktábláját. Tovább sétálva találhatjuk az Emánuel Alapítvány 1990-ben állított emlékfáját (Varga Imre mûve, létrejöttét a magyar származású Tony Curtis támogatta). A szomorúfûz minden levélkéje egy-egy mártír nevét õrzi.

Forrás:
www.zsinagogak.com/index.php?option=com_content&task=vi...