Állampuszta Büntetésvégrehajtási Intézet
Hungary /
Bacs-Kiskun /
Harta /
World
/ Hungary
/ Bacs-Kiskun
/ Harta
/ Magyarország / Bács-Kiskun megye
börtön, mezőgazdaság

Az 1867-es Kiegyezést követően az igazságszolgáltatás reformjaként elfogadott 1878. évi v. Tv. A magánelzárás rendszere helyett az - az akkor Európában már általános - fokozatos rendszert vezette be. Megjelenését jelentős börtönépítési program követte.
A meglévő fegyintézetek mellé a század végére újabb büntetés-véqrehajtási intézetek létesültek, és kiépültek a fokozatos rendszer szellemében a közvetítő intézetek.
Elsőként létesült 1883-ban a Kishartai Közvetítő Intézet. Wágner Pál földbirtokos a halálakor végrendeletében a Kishartai földbirtokát és annak felszerelését a magyar Államra hagyományozta, hogy azon az Igazságügyi Minisztérium intézetet létesítsen az elitéltek földműves munkával történő foglalkoztatására.
1884-ben 9 fő rabbal, 80 férőhellyel és 105. ha-on kezdte el működését a büntetés-végrehajtási intézet elődje.
1919-ben került sor országos büntető intézetté történő átalakítására, s a kincstári tulajdonban lévő ingatlan mellé bérbevett birtokokkal a rabgazdaság területe 2117 hektár lett.
A terület növelésével párhuzamosan került sor a működéshez szükséges létesítmények bővítésére.
1974-ben a Solti Állami Gazdaság átvételével a működési terület a közel háromszorosára nőtt, s ma meghaladja a 12. 500 hektárt. Központi forrásból biztosított pénzeszközök felhasználásával új szálláskörlet épült a Solt-Nagymajorban.
www.harta.hu/content/allampusztai-buntetesvegrehajtasi-...
A meglévő fegyintézetek mellé a század végére újabb büntetés-véqrehajtási intézetek létesültek, és kiépültek a fokozatos rendszer szellemében a közvetítő intézetek.
Elsőként létesült 1883-ban a Kishartai Közvetítő Intézet. Wágner Pál földbirtokos a halálakor végrendeletében a Kishartai földbirtokát és annak felszerelését a magyar Államra hagyományozta, hogy azon az Igazságügyi Minisztérium intézetet létesítsen az elitéltek földműves munkával történő foglalkoztatására.
1884-ben 9 fő rabbal, 80 férőhellyel és 105. ha-on kezdte el működését a büntetés-végrehajtási intézet elődje.
1919-ben került sor országos büntető intézetté történő átalakítására, s a kincstári tulajdonban lévő ingatlan mellé bérbevett birtokokkal a rabgazdaság területe 2117 hektár lett.
A terület növelésével párhuzamosan került sor a működéshez szükséges létesítmények bővítésére.
1974-ben a Solti Állami Gazdaság átvételével a működési terület a közel háromszorosára nőtt, s ma meghaladja a 12. 500 hektárt. Központi forrásból biztosított pénzeszközök felhasználásával új szálláskörlet épült a Solt-Nagymajorban.
www.harta.hu/content/allampusztai-buntetesvegrehajtasi-...
Közeli városok:
Koordináták: 46°43'19"N 19°4'20"E
- Solt-Nagymajor, BVI 12 km
- Pálhalma Börtön és Rabgazdaság 32 km
- Tököli BV-Intézet / Rabkórház 67 km
- Nagyfa - börtön 102 km
- Erzsébetmajor - A kitelepítettek kényszermunkatábora volt 1950-53 között. 149 km
- Recsk politikai internálótábor 152 km
- A Kócspuszta környékére kitelepítettek egyik kényszermunkatábora volt 1950-53 között. 167 km
- Borzas-Mihályhalma - A kitelepítettek kényszermunkatábora volt 1950-53 között 173 km
- Elep - A körzet a kitelepítettek kényszermunkatábora volt 1951-53 között. 192 km
- Sopronkőhidai Fegyház és Börtön 217 km
- Akasztói halastórendszer 7.7 km
- Kissolt 10 km
- Kelemen-szék 12 km
- Felső-kiskunsági szikes tavak - Kiskunsági Nemzeti Park 13 km
- Kalocsai járás 16 km
- Szakmári-Dzsidva halastó 19 km
- Izsáki Kolon-tó 21 km
- Kiskőrösi járás 25 km
- Kecskeméti járás 44 km
- Kiskunhalasi járás 56 km