Izsáki Kolon-tó
Hungary /
Bacs-Kiskun /
Izsak /
World
/ Hungary
/ Bacs-Kiskun
/ Izsak
/ Magyarország / Bács-Kiskun megye
tó, madármegfigyelő / madár figyelés, mocsár, természetvédelmi terület, nemzeti park
Területe 2962 hektár. Költési időben a terület nem látogatható, azon kívül is csak kísérővel, de a tó nyugati oldalán található 126 m magas Bikatorok nevű homokbuckáról jól belátható.
A tizenötezer éves tó az Ős-Duna egyik, mintegy hét kilométer hosszú és három kilométer széles ágában alakult ki, majd lefűződött. Vízkészletét kizárólag a talajvíz és a csapadék biztosítja. A megtelepedett növényzet hatására a tó szervesanyag-tartalma fokozatosan növekedett, a tó feltöltődésnek indult, és megkezdődött a tőzegképződés. A jelenlegi Kolon-tó a tófejlődés késői, elöregedő, elmocsarasodó fázisában van, amihez hozzájárultak a lecsapolási munkálatok is. Az utóbbi időben az aktív természetvédelem jegyében sikerült a tó vízszintjét stabilizálni. A területnek így is csak mintegy hathektáros része nyílt vízfelület, amit északról sűrű, nagy kiterjedésű nádasok, délről lápos, zsombékos területek, láperdők és láprétek vesznek körül.
A nemzeti park legnagyobb tavának növény- és állatvilága egyedülállóan gazdag. A nyílt vízfelületet tündérrózsa, és békaszőlő fedi, a nádasokban még megtalálható a ritka nádi csalán. A lápréteken kilenc orchideafaj, szibériai és korcs nőszirom nyílik. Az égerlápos erdők mellett Páhi közelében az egykori Duna menti tölgy-kőris-szil láperdők maradványai szegélyezik a területet.
A terület rendkívül gazdag madárvilága mellett – amit jól jellemez, hogy mind a kilenc Magyarországon költő gémfaj megtalálható itt –, a ritka lápi póc, a réti csík, és a mocsári teknős is menedéket talál a tó környéki lápban. Az emlősök közül vidra, menyét és törpeegér él a területen.
www.foek.hu/zsibongo/termve/np/knp.htm
A tizenötezer éves tó az Ős-Duna egyik, mintegy hét kilométer hosszú és három kilométer széles ágában alakult ki, majd lefűződött. Vízkészletét kizárólag a talajvíz és a csapadék biztosítja. A megtelepedett növényzet hatására a tó szervesanyag-tartalma fokozatosan növekedett, a tó feltöltődésnek indult, és megkezdődött a tőzegképződés. A jelenlegi Kolon-tó a tófejlődés késői, elöregedő, elmocsarasodó fázisában van, amihez hozzájárultak a lecsapolási munkálatok is. Az utóbbi időben az aktív természetvédelem jegyében sikerült a tó vízszintjét stabilizálni. A területnek így is csak mintegy hathektáros része nyílt vízfelület, amit északról sűrű, nagy kiterjedésű nádasok, délről lápos, zsombékos területek, láperdők és láprétek vesznek körül.
A nemzeti park legnagyobb tavának növény- és állatvilága egyedülállóan gazdag. A nyílt vízfelületet tündérrózsa, és békaszőlő fedi, a nádasokban még megtalálható a ritka nádi csalán. A lápréteken kilenc orchideafaj, szibériai és korcs nőszirom nyílik. Az égerlápos erdők mellett Páhi közelében az egykori Duna menti tölgy-kőris-szil láperdők maradványai szegélyezik a területet.
A terület rendkívül gazdag madárvilága mellett – amit jól jellemez, hogy mind a kilenc Magyarországon költő gémfaj megtalálható itt –, a ritka lápi póc, a réti csík, és a mocsári teknős is menedéket talál a tó környéki lápban. Az emlősök közül vidra, menyét és törpeegér él a területen.
www.foek.hu/zsibongo/termve/np/knp.htm
Wikipedia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskunsági_Nemzeti_Park
Közeli városok:
Koordináták: 46°46'24"N 19°20'30"E
- Duna-Dráva Nemzeti Park- Gemenc 63 km
- Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet 99 km
- Börzsöny 149 km
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park - Kis-Balaton és környéke 170 km
- Bükki Nemzeti Park 171 km
- Aggteleki Nemzeti Park 218 km
- Szigetköz 219 km
- Murányi fennsík Nemzeti Park 233 km
- Szlovák Paradicsom 254 km
- Alacsony-Tátra Nemzeti Park 256 km
- Kiskőrösi járás 16 km
- Ludastó 18 km
- Vadkerti-tó 18 km
- Kecskeméti járás 23 km
- Lázár-tó 26 km
- Matkói repülőtér 26 km
- Kiskunfélegyházi járás 38 km
- Kiskunmajsai járás 40 km
- Kiskunmajsa köz. határ 44 km
- Kiskunhalasi járás 51 km
Megjegyzések