Aba
Hungary /
Fejer /
Aba /
World
/ Hungary
/ Fejer
/ Aba
/ Magyarország /
város
Kategória hozzáadása
Aba város Fejér megyében, az Abai kistérség központja. Népesség: 4.596 fő (2004).
A településnek közös vasútállomása van Sárkeresztúrral - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván, illetve Belsőbáránd (Abához tartozó, a falutól északra fekvő puszták, településrészek).
Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a város mióta viseli az Aba nevet erre pontos adat nincs.
1298-1300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven van említve.
Katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abába.
www.aba.hu/
2013. július 15. napján Áder János köztársasági elnök a településnek városi címet adományozott.
A településnek közös vasútállomása van Sárkeresztúrral - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván, illetve Belsőbáránd (Abához tartozó, a falutól északra fekvő puszták, településrészek).
Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a város mióta viseli az Aba nevet erre pontos adat nincs.
1298-1300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven van említve.
Katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abába.
www.aba.hu/
2013. július 15. napján Áder János köztársasági elnök a településnek városi címet adományozott.
Wikipedia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aba_(település)
Közeli városok:
Koordináták: 47°1'56"N 18°31'16"E
- Dunaújváros 27 km
- Balatonlelle 70 km
- Szekszárd 73 km
- Fonyód 82 km
- Kaposvár 92 km
- Pécs 107 km
- Szabadka 128 km
- Nagykanizsa 133 km
- Eszék 162 km
- Vukovár, régi magyar nevén Valkóvár 185 km
- Jakabszállás 8.5 km
- Felsőkörtvélyes 12 km
- Sárbogárd-Alsótöbörzsök 16 km
- Volt honi légvédelmi rakétabázis 17 km
- volt szovjet laktanya 18 km
- Sárhatvan 18 km
- Ágostonpuszta 19 km
- Erdő 19 km
- Középbogárd 23 km
- Rétszilasi-tavak természetvédelmi terület 23 km