Jeli arborétum

 arborétum, természetvédelmi terület, nemzeti park

Fő látványosságai a rododendronok (havasszépe, hangarózsa, babérrózsa). Az Óriások-erdeje elnevezésű részben mamutfenyők állnak.
Májusban a legszebb, amikor a rododendronok virágzanak
www.vasihegyhat.celodin.hu/jeliarboretum.htm

A védett terület nagysága: 70 hektár.
Elhelyezkedés: Az arborétum Kám falu határában található.
Látogatás: Szabadon látogatható (nyitva tartás: május 1-jétől június 30-áig naponta, ezen kívül, április 1. és október 30. között hétvégéken).
Kezelő: Szombathelyi Erdészeti Rt.

A Kám határában található híres Jeli arborétum neve a kezdetektől összefonódott megálmodójának, alapítójának és kialakítójának, Ambrózy Migazzi Istvánnak a nevével. Ambrózy ezt megelőzően felvidéki birtokán, Malonyán már létrehozott egy arborétumot, ami a trianoni döntés miatt külföldre került. Ezt követően, az 1920-as években keresett helyet egy új arborétum számára. Kám mellett, a falu Jeli nevű dűlőjében vásárolt ötszáz hektáros területet, amely a Vas-Zalai hegyhát egyik nyíres-borókás fennsíkrészlete volt (már csak ezért is egyedülálló a park, hiszen azon kevés arborétumok közé tartozik, amelyeket nem egy lakott településen vagy annak határában létesítettek). A területen mély patakvölgy hózódik, amelynek eredeti égeres-bükkös társulásai, rekettyés láprétjei, csarabosai is értékesek voltak.
A nagy szakmai tudással rendelkező megszállott legkedvesebb növényei az örökzöld lomb- és tűlevelűek voltak (meggyőződése volt, hogy megfelelő gondoskodással azok bárhol megtelepíthetők és esztétikus értékes társulások alakíthatók ki belőlük), ezért itt is ezekkel a fajokkal kezdte az arborétum kialakítását, mégpedig oly módon, hogy az egyes taxonokat kis csoportokba, e bokrokba" telepítette – ma is így láthatók.
A kert alapítója az exótákon túl a környék hagymás növényeit is átmentette az arborétum területére, így a mai napig nárcisz-, kikerics-, és sáfrányfajok sokasága él és virít a területen.
A Jeli arborétum legközkedveltebb növényei mégis a havasszépék – a rododendronok. Jelenleg ezek több mint 300 változata, virágzás idején (május, június hónapokban) döbbenetesen szép színkavalkáddal, lenyűgöző illatorgiával várja a több tízezezer idelátogatót.

Az alapító – a harmincas években bekövetkezett – halála, majd a háború nagyon megviselte a parkot: elgyomosodott, fáit kivágták. Az arborétumot az ötvenes évektől vette át az erdészet, és kezdte meg életre keltését. Területét megnövelték, külön területet alakítottak ki a fenyőknek, a rododendronoknak, és létrehoztak egy ún. tájövezetet, ahol Ázsiától Észak-Amerikáig mutatják be az egyes földrészek jellemző fenyőfajait – nem utolsósorban a meghonosítási kísérletek szándékával.
Magyarország egyik leggazdagabb arborétumában – a már említett rododendronokon és hagymás lágyszárúakon túl – olyan, ritkán látható fajokkal találkozhat az érdeklődő, mint a babérmeggy, a kínai mamutfenyő, az óriástuja, a japánciprus, a kaukázusi jegenyefenyő, nyírek kéttucatnyi változata, madárbirs fajok stb.

www.foek.hu/zsibongo/termve/tt/jeli.htm