Fegyház, volt kolostor, templom (Márianosztra)

 templom (10), börtön, monostor

 Fotó feltöltése

Fegyház és börtön, Márianosztra
A pálos kolostor XV. századi, gótikus falain az 1780-as évekre épült fel a barokk rendház. A rendek feloszlatása után hányatott sorsa volt, ma börtön működik a rusztikus vakolatú, kétemeletes épülettömbben.
Az egykori rendház tömbje keretezi a barokk épületegyüttes előudvarát. A pálos rend történetének egyik kiemelkedő eseménye volt a rendházépítés. Nagy Lajos magyar király 1352-ben kolostort és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplomot építtetett az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára. A kolostort Nagy Lajos király gyakran látogatta; leánya, Hedvig itt nevelkedett. Környékén sokáig királyi vadaskert volt. A pálos rendet II. József 1785-ben feloszlatta. A kolostor épülete a Vallásalap tulajdonába került; katonai raktár, majd kórház lett. A Napóleon ellen harcoló nemesi felkelés idejében, 1809-ben tábori kórházként működött. Itt ápolták a győri csata sebesültjeit.
A rendház egy időszakban a pálos rend főiskolájaként is működött. Nevezetessé vált tanulói: Verseghy Ferenc költő, irodalmár, esztéta, zeneszerző, (1756-1822), Ányos Pál költő (1756-1784), Virág Benedek költő (1754-1830), Táncz Menyhért, iskolai drámaíró (1743-1800), Billisch Márton hitszónok (1736-1807).
A kolostor változatos történetében az 1858. év a fordulópont. Azóta fegyintézet. Kezdetben női börtön volt. Az osztrák belügyminisztérium a Szent Vince rendbeli apácákra bízta. 1948-ban átalakították szigorított dologházzá, majd 1950-ben érkezett az első férfi fogolycsoport, s a női börtön megszűnt.
A rendház előtt álló emeletes római katolikus plébániaházat 1800 körül, késő barokk stílusban építették.
Római katolikus templom (Magyarok Nagyasszonya): A XIV. századi pálos rendházból és templomból csak a gótikus szentély maradt fenn. Az 1719-1738 között újjáépített kegytemplom a hazai érett barokk egyik legszebb alkotása.
A domboldalon található egykori pálos rendház és templom barokk együttese uralja a falu látványát. A díszes kapuzaton át a zárt udvarba lépve bontakozik ki a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templom jellegzetes arányú, kéttornyos homlokzata. A nyolcszög öt oldalával záródó szentély falait eredeti gótikus támpillérek tartják. A rendház rusztikus vakolatú, kétemeletes tömbje keretezi az előudvart.
A templombelsőben - középkori pálos előírás szerint - a hajó azonos hosszúságú a szentéllyel. A mellékkápolnák felett karzat található a szerzetesek számára.A hármas tagolású, kétszintes építményt golyvázott párkányok, oszlopok és szobrok díszítik. Mindezt a márványozás, az aranyozás és a homorú kialakítás teszi plasztikussá.
A magas és hosszú gótikus szentély megmaradt boltozatával szervetlenül kapcsolódik a tágas hajóhoz, de az azonos stílusú, barokk oltárok és a berendezés egységbe varázsolja a belsőt. Az 1724-26 között készült főoltár az egész gótikus szentélyt betöltő impozáns alkotás. Ékessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Az oltár mögött Remete Szent Pál ereklyéje tekinthető meg.
Bal oldalon Remete Szent Pál, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, jobb oldalon Jézus öt sebe, Boldog Özséb (újabb alkotás, korábban Szent András), Nepomuki Szent János oltára található. Igen gazdag faragású a szószék és a mozgalmas orgonaszekrény. Sajnos, a rend 1785-ös feloszlatásakor az orgonasípokat elvitték.