Ajnácskő vár romja (Ajnácskő) | romok

 vár, romok

 Fotó feltöltése

Ajnácskő várának viharos története:
A tatárjárást követően épült. A történeti források szerint először Bata, almágyi ispán fogott a várépítésbe, majd 1247-ben IV. Béla király Zólyomi Detre fia Mikó előkelőnek adományozta az itteni földterületet, aki apósával, Lamperttel fejezte be az építkezést. Később a Hont-Pázmány nemzetségbe tartozó Velk fia Sándor szerezte meg a várat, Károly Róbert elkobozta tőle hűtlenség címén , és hívének, Szécsényi Tamásnak adományozta. A várat 1344-ben Anyaskw néven említi oklevél. A Szécsényi családé 1424-ig maradt a vár, amikor (Salgói) Miklóst hamispénzverés és erkölcstelen életmódja miatt Luxemburgi Zsigmond király megfosztotta minden birtokától, közte Ajnácskőtől. A garázda Miklós báró száműzetésben halt meg Velencében. A várbirtokot a király feleségének, Cillei Borbálának adományozta.
Egy 1434-es oklevélben említették az erődítmény német nevét: Pirsenstein. Uradalmi központ volt, melyhez a 15. század közepén 15 falu tartozott. A Luxemburgi Zsigmond halálát követő években a Pálóczy család birtokába került a vár és a várbirtokok. Az 1450-es években a husziták tartották elfoglalva, legyőzésük után visszakerült a Pálóczyak birtokába. Az utolsó Pálóczy, Antal a mohácsi csatában esett el 1526-ban. Az akkori anarchikus állapotok közepette Bebek Ferenc, a hírhedt rablólovag kaparintotta meg a várat. 1540-ben Balassa Menyhérté, majd a Kubinyiaké lett a vár, később a Feledy család kezébe került. 1540-es évek közepén egy portyázó török csapat váratlan rajtaütéssel megszállta Ajnácskő várát, amit ekkor még csak egy évig birtokoltak az oszmán hódítók. 1566 áprilisában azonban Arszlán budai pasa csapatai megtámadták, és ismételten elfoglalták a kis erősséget, ami csak 1593-ban szabadult fel. A 16. században Fülek várának tartozéka. 1645-ben újra török kézre került rövid időre. 1649-ben Fekete György kapitány vezette keresztény sereg közelítette meg, a törökök azonban nem védelmezték meg, hanem felrobbantották védőműveit és a falut felgyújtva elmenekültek. A végvári magyarok helyreállították, hogy ismét helyőrséget fogadhasson be. Vécsey Sándor kapta adományul. A korabeli források szerint 1703-ban egy tűzvész a megmaradt részeket is elpusztította. Azonban 1709-ben gróf Bercsényi Miklós fővezér rövid ideig megszállt benne, és a vár udvarán végeztette ki a hazaáruló Szegedi Ignáczot. 1744-ben még bebútorozott termeiben laktak a Vay-lányok, akik Vécseyek után a vár felének örökösei voltak.