Mátyás király egykori vadaskertje (Budapest)

Hungary / Pest / Budakeszi / Budapest
 vár, park, erdő, erdészet, történelmi, erőd
Közeli városok:
Koordináták:   47°32'34"N   18°58'40"E

Megjegyzések

  • Már a Nyéki-erdőben is megjelentek a hülyék ? A kővel kirakott lövészárkoknak semmi köze Mátyás vadaskertjéhez.
  • Milyen háborúban készítettek kváder "kővel kirakott lövész-árkokat" kétoldali falazással és épített lépcsőket, ugye ezt te sem gondolod komolyan? Az ott egy hatalmas erődrendszer amit háború idején a hadászati jelentősége miatt hasznosítottak.
  • Olyan vagy, mint egy gyerek, aki most csodálkozik rá a világra. Senki nem mondta, hogy háborúban készült, ha ennyire csőlátásod van, hogy lövészárok csak földből készülhet és háborúban, akkor már érthető miért butáskodsz a Róka-hegyen rézpálcával. Ez az árokrendszer a 900-as évek elején készült, békeidőben, mint állandó védelmi vonal egyik fő része. Ismerem minden részét. Gyakorlatilag mindenki tud róla, aki ismeri a környéket, csak te nem tudtad ezek szerint. Békeidőben természetes volt a precíz kiépítés, kő mellvéd, esetenként lőpad és természetesen lépcső is. A magyar katonák jó "építészek" és akkor még igényesek voltak a feletteseik is, békeidőben meg is követelték tőlük, hogy jó munkát végezzenek. De ez nem magyar specialitás, mindenütt a világban találhatóak hasonló lövészárkok (jó reggelt !), amiket a helyi igények, terepviszonyok és a kor függvényében állandó, masszív védrendszernek építettek.
  • Nem enged linkelni, úgyhogy google: coldi lana nagy háború Google képkereső: Isonzó lövészárok Ami a budai árkokat illeti, teljesen logikusan alakították ki őket. Ahol szikla volt, ott nem voltak restek robbantani, vésni, ahol volt kő, ott használták a követ. Végül csak Tétény környékén használtak árkot az 1. vh végén, később a 2. vh-ban sem kaptak jelentős szerepet a Budai oldalon. Ennek ellenére sok világháborús robbanószer és egyéb maradvány kerül elő belőlük a mai napig. Az oroszok, románok, sajnos többet használták Buda árkait, mint mi. Nem adok neked tippeket, hol találsz hasonló kőárkokat, mert ott is megjelensz és nekiállsz hülyíteni a kevésbé tájékozottakat. Nagyon sanszosnak érzem, hogy te egy hivatásos régészek által fizetett személy vagy, aki csak azért tevékenykedik, hogy lejárassa az amatőr kutatótársadalmat. Megjelensz és úgy csinálsz, mintha valami bazinagy dolgot fedeztél volna fel, plusz hülyeségeket hazudozol és félremagyarázol. Az az erődítésrendszer, ami a Nyéki erdőt is átszeli, természetesen nem az a bizonyos Mátyás féle falmaradvány, ezt nyilván te is tudod, hiszen a falat is megtaláltad egy szakaszon, mégis a blogodon úgy hazudozol, mintha a történészek az árkokat neveznék Mátyás falának. A fal valóban ott húzódik, ahol jelölik a térképükön és az állapota is mutatja, hogy az jóval régebbi, mint az árkok. Feltűnhetett, hogy míg a falból alig maradt valami, addig az árkok "remek" állapotúak. Azért nem foglalkoztak a korábbi kutatók az árkokkal, mert azok még nem voltak ott. A későbbi hülye régészek pedig azért nem, mert éppúgy lesz.rják, semmibe nézik a világháborús emlékeinket, mint minden más, magyar történelmi emléket. Van viszont egy olyan dolog a Nyéki erdőben, ami szerintem tényleg a te tereped lenne. Na az a fal tényleg valami komoly dolog lehetett valamikor régebben. Ezen a térképen a Nyék felirattól kb. 150méterre, D-DK irányba. Magas és széles, kb 300méter hosszú és van rajta 2 "bástyaszerű" kör. Csakhát az nem virít rád a köveivel messziről.
  • Ha ekkora ökörségeket irkálsz ide akkor te bizony nem ismered ott a terepet. Ki ne találd már, hogy köveket faragtak lövészároknak! kit akarsz te átverni. Több évig csak köveket faragtak a lövészároknak, ugye? Elgurult a gyógyszered? A fizetett hazudozó inkább te vagy, és csak terelni próbálsz. Pubika, a Rókahegyen sem lövészárok van, ugyanis latin és magyar nyelvű oklevelekkel, és több oldali azonosítással rendelkezünk az ottani romokról. Tehát valaki mást próbálj hülyíteni, a hozzászólásodból is az derül ki, hogy a terepet sem ismered. nem két bástya van, hanem annyi, hogy összeszámolni is nehéz, és agyagcsövön a vizet is bevezették a várba, több méter mélyen. A kedves rokonaid hazudoznak, a külső fal sem vadkerítés te debil.
  • Kit érdekel, hogy mi van a Coldi Lana meg az Isonzó sem a nyéki hegyen van, tehát ez nem magyarázat pubika. Ugye milyen érdekes, hogy a vadkerítésfal pont a "lövészárkokat" keríti le a hegy felé!? Ez a vakítás ahhoz hasonló, mint amit a katonai szakértő adott a kutatott területre, hiszen semmi analógiát nem adott rá. Ja és amikor ezt a dillettáns téveszmét Garády Sándor megállapította, az árkok is ott voltak 1930-ban! Az ugye 900 után van. Tehát te egy fizetett történész hazudozó vagy, ha engem át akarsz veri hamarább kelj fel kis-pajtás.
  • Minden részét ismerem baromi régóta, te szerencsétlen, az összes fotódat tudom melyik erődítésnek, melyik méterén készült. Amit én mondtam neked (2 bástya), az egészen más, de mindegy, mert reménytelenül fogyatékos vagy. A lövészárok példákat azért írtam, mert Te kérdezted (!!), hogy milyen háborúban készítettek ilyen árkokat, mert annyira sötét vagy, hogy még ilyet nem láttál, nem hallottál. Nagyon sok helyen készítettek ilyet, főleg a 900-as évek elején, békeidőben, ahogy mondtam is, állandó védvonalnak szánták. Persze hogy már ott volt 30-ban, ezt mondtam én is, de nem fogod fel, mert olyan sötét vagy mint az éjszaka. Kár rád időt fecsérelni, élj csak a hülyeségedben boldogan, hogy kőfalat csak a középkorban, vagy korábban tudtak építeni. Mátyás meg sohasem vadászott, mindenki hazudik, a gímszarvasait meg pórázon tartotta.
  • A fogyatékos degenerált stílusod csak téged jellemez! Gondolod, hogy ha személyeskedsz attól majd neked lesz igazad? Nem tudnál inkább egy értelmes érvet írni, vagy az nehezedre esik pubika? Senki nem érdekel, hogy a világ másik felén mi van! Arra adjál forrást, hogy ott, azon a helyen mikor-miért-hogyan és kik építették ezt az erődrendszert. Ha meg nem tudsz akkor kuss a neved...
  • Értem én a vitát, csak azt nem, hogy egy-egy falazott árok végében miért van beton bunker? :-)
  • Összes megjegyzés mutatása
This article was last modified 2 évvel ezelőtt