Alcsúti Arborétum

 park, arborétum

Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az ország legértékesebb élőfagyüjteményeinek egyikeként van számontartva. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi.
József nádor 1818-ban vásárolta meg a változatos felszínű, elragadó vidéket. Hamarosan felépült itt Pollack Mihály tervei alapján az egyik legszebb magyarországi klasszicista kastély, körülötte pedig - a királyi udvari kertész Tost-dinasztia segítségével - kialakult a több száz fajta egzotikus és hazai növényből álló, 44 hektáros angolpark. 1825-ben József nádor kezdett a völgybe különleges növényfajokat telepíteni, ezzel megteremtve a mai arborétum alapjait. Itt volt gazdatiszti gyakornok 1845 és 1846 közt Vajda János.
A Pollack Mihály tervei alapján 1819-1827-ben épült klasszicista kastély a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült. Csak a jón oszlopos portikusz maradt meg.
A főhomlokzat megmaradt részletén kívül melléképületek láthatók. Például a ma is áll a klasszicista Babaház az István-halmon, és az 1880-ban épült Gloriette. A kastélyépület északi szárnyához 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban építettek kápolnát.
Értékes továbbá az angolpark jellegű kert, melyet sétautak hálóznak be, és tisztások tagolnak. Varázslatosan szép látványt nyújt a völgyben elhelyezkedő tó, amelyet a területen átfolyó Vértesacsai- és Váli-víz táplál. A patakokon ma is ódon kerti hidak ívelnek át.
A település déli részén elterülő arborétum a Csaplári-erdővel együtt ma természetvédelmi terület és madárvédelmi rezervátum.
Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az északamerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak.