Puskin mozi (Budapest)

 mozi  Kategória hozzáadása

A Puskin mozi rövid története:
A mai Puskin elődje a Magyar Világ kávéház volt. A Kossuth Lajos utca volt akkoriban a budapesti politikai és társadalmi élet központja. Az első világháború után megszűnt a korzó és vele a kávéház is, 1919 után Mezőgazdasági Hitelintézet néven bankház lett belőle. A gazdasági összeomlás idején a bank becsődölt, viszont feléledt a mozi konjunktúra.
1926-ban jött létre a Mezőgazdasági Hitelintézet helyén a Fórum filmszínház, amelynek egyik szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. Ez alakult át később Stylus Részvénytársasággá, ami részt vett a filmszínház alapításában. Deák Jenő megállapodott a Dávid építkezési céggel, és velük közösen építették fel Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján, Kristián Sándor és Varga Oszkár szobraival és Grünberger Jenő csillárjaival Budapest akkoriban legszebb filmszínházát, aminek vezetését Szekrényessy Bélára, a Dávid cég megbízottjára bízták.
A Fórum mozi komoly társadalmi eseményként nyitotta meg 1926. november 26-án a nagyközönség előtt kapuit.
A némafilm utolsó hónapjaiban a Dávid cég belebukott vállalkozásába, a mozi már nem ment jól. Az engedély időközben Pantl Kálmán, a Belügyminisztérium nyugdíjas helyettes-államtitkáráé lett, aki addig a mozi engedélyek ügyeivel foglalkozott a Belügyminisztériumban.
Pénzes társat keresett maga mellé, akit Gerő István személyében meg is talált 1929-ben. Az új bérlő, Gerő István építtette át a mozit az országban elsőként hangosfilmszínházzá.
1929. szeptember 30-án tartották az első magyarországi hangosfilm bemutatót a moziban. A műsoron két rövidfilm: az Abe Lymann jazzband és Benjamino Gigli előadásában a Parasztbecsület egy részlete szerepelt, majd ezt követte Az éneklő bolond (Singing Fool) című hangosfilm.
1930-ban meghalt Pantl Kálmán, és az addig birtokában levő engedély átszállt az 1935-ben alakult Kossuth Lajos utcai Mozgóképüzemi Részvénytársaságra, amely körül később erőteljes harcok dúltak Gerő István és a Léderer család között. A harcok közepette a mozi állta a sarat, a filmvállatok szívesen adták oda forgalmazásra legjobb filmjeiket, továbbra is Budapest „legelőkelőbb” filmszínházának tartották.
A mozi igazgatója Szekrényessyt követően Szlammer Béla lett, majd 1932-től 36-ig Décsi Oszvald, őt Győrbíró Endre követte. 1938-ban Léderer Lajos, az Rt. igazgatósági tagja vette át a mozi vezetését.
Az 1939-es zsidótörvények következtében a Fórum tulajdonjogában és vezetésében is változások történtek: az Rt. részvénytöbbségét megvásárolta a Telefongyár Rt. volt vezérigazgatója, Neuhold Kornél kormányfőtanácsos, aki átvette a mozi vezetését is. 1941-ben a frissen alakult Fórum Filmszínház Rt. kapta meg az üzemeltetési engedélyt, majd 1944-ig az olasz állami Esperia-filmvállalat befolyása alá kerülve itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit.
A háború után a Fórum a Kisgazdapárté lett, az 1948-as államosításkor pedig a Fővárosi Tanács kezelésébe került. A Fórum mozi elnevezést Puskinra változtatták.
Megalakult a Fővárosi Tanács V.B. Mozgóképüzemi Vállalata (FŐMO), aminek jogutódaként jelenleg a Budapest Film Rt. tulajdonában van a mozi, üzemeltetését a Budapest Film Kft. végzi.
A mozi technikai rekonstrukciójára 1988-ban került sor, ennek során gépészeti átalakítások történtek, majd 1998. október 15-én megnyitotta kapuit a korábban 623 férőhelyes egytermes moziból háromtermesített Puskin. A hajdan fényűzően kialakított filmszínház a megváltozott körülmények között versenyképtelenné vált volna, ezt előzte meg a teljes körű átépítés, amelynek költségeit, százhuszonkétmillió forintot, a tulajdonos Budapest Film Rt. finanszírozta. Az átépítés során az építészek megtartották a mozi eredeti homlokzatát, ami egyébként is műemléki védelem alatt áll és a mozi előcsarnokában sem végeztek semmilyen átalakítást. A nézőtéren megszüntették a páholyokat, és amfiteátrumszerűen döntött nézőteret alakítottak ki a régi helyén, úgy, hogy az erkélyrészt meghosszabbították egészen a vászonig. Így megfelelő dőlésszöget kaptak a 225 fős Metropolis teremben. Az egykori mellékhelyiségek helyén alakították ki a 72 fős Amarcord termet, a régi iroda és előtere helyén pedig a 68 fős Körhintát. Mindhárom terembe kényelmes és korszerű, pohártartós fotelszékek kerültek.
Selmeczi Mari
www.artmozi.hu