Ugod

Megjegyzések

• 
  youppie (vendég)

  www.ugod.hu

  17 évvel ezelőtt | reply | hide comment
• 
  Kalmár Imre (vendég)

  UGOD: Az Északi-Bakonyban, Pápától K-re kb. 18 km-re található önálló település. Területe: 62,79 km2. Irányítószáma: 8564. Lakóinak száma: 400 fő (1626), 245 fő (1692), 165 fő (1696), 245 fő (1715), 537 fő (1748), 645 fő (1768), 1507 fő (1785), 1688 fő (1841), 1705 fő (1877), 1813 fő (1869), 1705 fő (1877), 2118 fő (1890), 2191 fő (1900), 2001 fő (1910), 1937 fő (1926), 2071 fő (1931), 2124 fő (1941), 1913 fő (1973), 1675 fő (1980), 1660 fő (1995), 1389 fő (2015). A VII. sz.-ban kisebb avar törzs telepedett le itt, kiknek apró temetőjét a Huszárokelő-pusztán találták meg. Várának XIII. sz.-i birtokosára, a Csák nemzetségbeli Ugod bakonyi örökös ispánra visszavezethető neve 1287-ben Vgud alakban bukkant fel először. 1289-ben IV. (Kun) László király ez év november 9-én (más források szerint: december 2-án) „in Ugod” (Ugodban) írja alá egyik oklevelét. A Csákok között kedvelt Ugin férfinév jelentése: magyar ember. A nemzetség utolsó Móric nevű tagja Domonkos-rendi szerzetes lett. Vagyonát a renbe történő belépésekor Péter nevű másod-unokatestvérérnek ajándékozza, aki azt később a Kőszegi családnak adományozza. A rebellis Kőszegiektől 1319-ben Ugod várát, és a hozzá tartozó birtokrészeket Károly Róbert elkobozza, és a cseh Csenig (Csenik) vitéznek adományozza. 1389-től a Garai család nádori ágáé, kiktől (azok hűtlensége miatt) Hunyady Mátyás elkobozza. A királykézre került várat Beckensloer János erővel elfoglaja, majd a királynak visszaszolgáltatja. 1473-ban királyi adományként előbb Török Ambrus és feleségének Devecseri Katalin, majd néhány év múlva a Szapolyai (Zápolya) család birtokába kerül. 1527-től Matusinai Lászlóé, s a vár alatt kialakult települést ekkor említik először mint mezővárost. 1529-ben a pápát sikertelenül ostromló feldühödött törökök fosztogatja. 1532 és 1539 között a devecseri Choron család kezére kerül. Az állandó zaklatások hatására a falu 1546-ra, a hozzá tartozó vár 1548-ra elnéptelenedik. 1557-ben az adóösszeírásokban már nem is szerepel. Az időközben Nádasdy kézbe került falut 1584 után Nádasdy Tamás népesíti be újra, főleg protestáns hitű magyarokkal. 1605-ben az itt élők a várban vállalt önkéntes katonai szolgálat fejében személyükben szabadságot kapnak. Nádasdy Kristóf 1620-ban történt halálát követően fiú örököse nem volt, így birtokai pereskedés révén a veglai Horváth-család kezére kerülnek. 1626-tól Esterházy Miklósé. A vár ekkorra romossá vált, s a hozz kapcsolódó előjogok is 1644-re megszünnek. Az 1700-as évekre elveszti városi rangját is, és mint elszegényedett jobbágyfaluként említik csupán. A katolikus Esterházyak saját hitükre kényszerítik az itt élőket. A helyzet annyira rossz volt, hogy még az 1681-es országgyűlésen is szót emeltek ellene (édeskevés sikerrel). A hódoltság után idegen telepesek ide nem érkeztek, így a falu megmaradt magyarnak, melynek lakossága a XVIII. századtól egyre többen a mész- és faszénégetésben találta meg megélhetésének fő forrását. 1832-ben kolerajárvány pusztít, melynek 69 fő esett áldozatul. 1848/49-ben a faluból többen az osztrákok ellen fegyvert fognak. A századforduló végén a szűkös megélhetés miatt megindul az Amerikába irányuló kivándorlás. 1902. szeptember 12-én átadják a Páoa-Bánhida vasútvonalat, amely a falu életét is megkönnyítette. A vasút által megteremtett szállítási kapacitás lehetővé tette egy mészégető felépítését. A Dunántúli Mész- és Téglagyár Rt. 1907-ben kb 70 embernek, 1933-34-ben 300-nak adott munkát, ennek ellenére az 1929-es gazdasági válságot a falut megviselte. 1932-ben bevezetik az áramot. A II. világháború 46 fő katonai és polgári áldozat volt. 25 izraelia vallású személyt elhurcoltak, kik közül senki nem tért vissza. Az oroszok 1945 március 25-én foglalják el, amely egyben az Esterházy korszak végét is jelentette. A határában élő növényritkaságok: a Vesszőfőnél élő a montán lapos korpafű, és a szubmontán kapcsos korpafű. De a település környéki (Gyökeres-ároki, Ingesbika-ároki és Molnár-kúti-ároki) erdők adnak otthont tavaszi tőzike legkeletibb példányainak, és a Bakony legnagyobb málnásai közül is jó néhánynak. Látnivaló: Kálvária, Kereszt, Lukácsék János-síremléke, Római katolikus templom. Kálvária, Piéta, Plébániaház, Szent István-szobor, Világháborús emlékmű.

  10 évvel ezelőtt | reply | hide comment