Tómalom
Hungary /
Gyor-Moson-Sopron /
Fertorakos /
World
/ Hungary
/ Gyor-Moson-Sopron
/ Fertorakos
/ Magyarország / Győr-Moson-Sopron megye
üdülőhely, üdülőterület
Kategória hozzáadása
A Tómalom története az 1500-as évekre nyúlik vissza, bár a tavak állítólag már a rómaiak korában is léteztek. Mollay Károly nyelvtudós szerint a mai Tómalom a gazdag és befolyásos polgár, a többszörösen megválasztott városbíró és polgármester, Herb Kristóf hivatali működésének idejében létesülhetett az 1470-es, 80-as években, és ő lett annak az első bérlője.
A tómalmi mesterséges tavak vizüket a Sopron városától északra található egykor nagy víztartalmú homokos-kavicsos pannon tengeri üledékből nyerték. A víznek egyrészről, mint elsőrendű energiahordozónak volt jelentős szerepe, másrészről pedig a halászat révén a táplálkozás területén. A tó névadójául is szolgáló malom meglétéről 1550-től értesülhetünk először.
1822-ben Mühl Konrád lett a nagytómalmi molnár. Ő volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben.
Nem ismeretes, hogy Mühl Konrád fürdője meddig működött, azt azonban tudjuk, hogy 1859-től a posztócéh vette meg tőle és a fürdőzés ezután sem szünetelt.
A Nagytómalmot a posztócéhből alakult ipartársulat 1918-ban eladta a Soproni Városszépítő Egyesületnek fürdőtelep létesítése céljából. Jóllehet 1842-től kezdve a tómalmi fürdőélet korlátozott mértékben ugyan, de folyamatos volt, a tulajdonosváltás célja egy nagyobb szabású fürdőtelep létrehozása volt.
Ennek keretében épült meg 1920 és 1922 között Schneider Ferenc építész tervei alapján a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő. A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. Ekkor létesült a bevezető úttal párhuzamos, cölöpökön álló kabinsor és az 50 méteres távolságot befogó U alakú deszkamóló, amelyen a tó legmélyebb helye fölött egy körülbelül 4 méter magas ugrótorony is volt. A harmincas években a stranddal szembeni domboldalon néhány nyári villa is épült.
A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. 1945 őszén a tómalmi épületegyüttest, tehát a szállót, a strandépületeket, a villákat és a Posztós Ipartársulat műhelyépületét, a volt malmot egy szovjet alakulat téli szállásnak foglalta le.
A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. A fürdő jelenlegi állapota abban az időben alakult ki, és kisebb változtatásokkal a mai napig így üzemel.
A 90-es évek elejétől a Fürdőüzemeltető Kft., 2002. óta a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. (2006-tól ZRt.) üzemelteti.
A tómalmi mesterséges tavak vizüket a Sopron városától északra található egykor nagy víztartalmú homokos-kavicsos pannon tengeri üledékből nyerték. A víznek egyrészről, mint elsőrendű energiahordozónak volt jelentős szerepe, másrészről pedig a halászat révén a táplálkozás területén. A tó névadójául is szolgáló malom meglétéről 1550-től értesülhetünk először.
1822-ben Mühl Konrád lett a nagytómalmi molnár. Ő volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben.
Nem ismeretes, hogy Mühl Konrád fürdője meddig működött, azt azonban tudjuk, hogy 1859-től a posztócéh vette meg tőle és a fürdőzés ezután sem szünetelt.
A Nagytómalmot a posztócéhből alakult ipartársulat 1918-ban eladta a Soproni Városszépítő Egyesületnek fürdőtelep létesítése céljából. Jóllehet 1842-től kezdve a tómalmi fürdőélet korlátozott mértékben ugyan, de folyamatos volt, a tulajdonosváltás célja egy nagyobb szabású fürdőtelep létrehozása volt.
Ennek keretében épült meg 1920 és 1922 között Schneider Ferenc építész tervei alapján a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő. A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. Ekkor létesült a bevezető úttal párhuzamos, cölöpökön álló kabinsor és az 50 méteres távolságot befogó U alakú deszkamóló, amelyen a tó legmélyebb helye fölött egy körülbelül 4 méter magas ugrótorony is volt. A harmincas években a stranddal szembeni domboldalon néhány nyári villa is épült.
A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. 1945 őszén a tómalmi épületegyüttest, tehát a szállót, a strandépületeket, a villákat és a Posztós Ipartársulat műhelyépületét, a volt malmot egy szovjet alakulat téli szállásnak foglalta le.
A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. A fürdő jelenlegi állapota abban az időben alakult ki, és kisebb változtatásokkal a mai napig így üzemel.
A 90-es évek elejétől a Fürdőüzemeltető Kft., 2002. óta a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. (2006-tól ZRt.) üzemelteti.
Közeli városok:
Koordináták: 47°42'51"N 16°37'5"E
- Balatongyörök 118 km
- Zamárdi 133 km
- Siófok-Balatonszabadi-Sóstó 141 km
- Velencei-tó 154 km
- Velence 159 km
- Tass-Szentgyörgypuszta Üdülőterület 191 km
- Tass 195 km
- Szelidi-tó 218 km
- Akasztói halastórendszer 219 km
- Nyéki-tó - Nyékládházi bányató 317 km
- Sopronkőhida 1.1 km
- Sopronkőhidai Fegyház és Börtön 1.2 km
- Kőfejtő és barlangszínház 2.3 km
- Szárhalmi erdő 2.3 km
- Fertőrákos Piusz-Puszta repülőtér 3.4 km
- Fertőrákos. a Páneurópai Piknik helyszíne 4.5 km
- Fertő-Hanság Nemzeti Park - Fertő-tó 10 km
- Fertő-tó 15 km
- Felsőőrvidék 27 km
- Győr-Moson-Sopron megye 42 km