Bag

 falu  Kategória hozzáadása

A késő neolit korból (lengyeli kultúra i.e. 2800-2500) származó, igen jelentős temetőt tártak fel a szomszédos Aszódon, melyhez egy jelentős település tartozott az Adria-tengertől érkező "Tengeri kagyló út" és a Tokaj felől érkező Obszidián út kereszteződésében. Így joggal feltételezzük, hogy ekkor már a Galga mentén - így Bagon is - lakott hely volt. Ezt bizonyítandó régészeti leleteket találtak a bagi Peres-dűlőben (Érdy-féle lelőhely).
www.bagfalu.hu/
A rézkor középső szakaszából (bodrogkeresztúri kultúra i.e. 2200-2100) és kései szakaszából (péceli kultúra i.e. 2100-1900) is kerültek elő edények.

A bronzkor korai szakaszából (hatvani kultúra i.e. 1800-1600) hamvasztásos sírra és edényekre bukkantak, a középső szakaszából (i.e. 1700-1300) urnatemetőt találtak a vasút nyomvonala mentén, a késői szakaszból (i.e. 1300-1200) a halomsíros kultúra leletei kerültek elő több helyszínről: edénytöredékek, bronz használati tárgyak, díszek.

A vaskor (i.e. 700- időszámításunk kezdetéig) korai szakaszából is tártak fel edénytöredékeket, ill. a kelta nép által használt, időszámítás környéki kemencét.

Az I. századból szarmaták sírjai kerültek elő.

Avar régészeti leleteket eddig még nem fedeztek fel, bár a szakirodalom a Tatárülésen és a - jelenleg nem pontosan ismert helyszínű - "Betu pori" területén földvárat jelöl. Ezek feltárása mindmáig várat magára.

A középkorból (IX-X. század), már feltehetően a honfoglaló magyarok nyomaiként, edénytöredékre és orsógombra leltek. A Diósberki-dűlőben Árpádkori temetőt fedeztek fel. A Bag szomszédságában hajdan lévő Liget falu, ill. az egykori Oroszló falu XIII-XIV. századi emlékanyaga került elő.

Községünk első írásos említése egy 1394-es oklevélből ismert. Nevének eredete tisztázatlan.