BARSZ 503 - troposzférikus hiradórendszer állomása
Hungary /
Csongrad /
Fabiansebestyen /
World
/ Hungary
/ Csongrad
/ Fabiansebestyen
/ Magyarország /
katonaság, tropospheric scatter station (en)

BARSZ szó oroszul alapjában véve egy mozaikszót takart: Броне Автономная Радио Система, ami magyarul „védett, autonóm rádiórendszert” jelentett.
A hálózat működési elve az, hogy rádióhullámokat sugároznak a Föld alsó légterébe (troposzféra), amely azt visszaveri és ezt a visszavert jelet egy másik állomás veszi.
A Szovjetunió és a Varsói szerződés tagállamai 1987 végétől kezdték el üzemelni a BARSZ rendszert. Az eredeti elképzelés szerint 26 fix telepítésű állomással teljesen le lehetett fedni az akkor "csatlós" államok területeit, amely lényegében több száz kilométernyi táv átfogását jelentette. A Mihail Gorbacsov által meghirdetett glasznoszty és a peresztrojka miatt már nem kerülhetett sor a komplett kiépítésre és működtetésre, pedig az így kialakított informatikai rendszeró már közvetlen adatforgalmat is lebonyolíthatott volna Vlagyivosztok és Kelet-Berlin között. Ettől függetlenül a Szovjetunióban öt, Lengyelországban hét, az NDK-ban és Csehszlovákiában három-három, Magyarországon és Bulgáriában pedig négy-négy BARSZ típusú objektum megépítésére került sor 1983 és 1987 között. Magyarország esetében három BARSZ állomást (501, 502, 503) kellett az építési és az üzemeltetési költségét kigazdálkodnia az országnak, s csak az 504-esnek itt fent a Hajag tetőn, ennek a kivitelezését és anyagi fenntartását vállalta át a Szovjet fél, amely egyébként a „Délnyugati lánc” egyik végpontja volt.
Az országban telepített híradórendszer legnyugatibb pontja a Herend melletti Hajagtetőn átadott 504-es állomás volt, amely nemcsak azért volt különleges, mert a szovjetek építették, hanem mert nukleáris csapás ellen is hathatós védelmet nyújtott, ellentétben a magyar építésű másik három állomással szemben.
A komplett rendszer egy nyugati és egy délnyugati zónára volt osztva. Mind a két zóna két-két láncból állt. Minden résznek megvoltak az úgynevezett végpontjai illetve vezetési pontjai valamint magának az egész BARSZ hálózatnak is voltak irányító objektumai. Ezek a már említett védett pontok, a lánc csupán átjátszó szerepet betöltő elemeit nem feltétlenül telepítették föld alá, ezért van az, hogy az országban egyedül a hajagi különbözik a többitől.
BARSZ 501 - Galgamácsa
BARSZ 502 - Tedej
BARSZ 503 - Szentes
Érdekesség, hogy Románia nem volt tagja a BARSZ híradórendszernek, így a 503-as számú állomást felszerelték egy 400 kilométer hatótávolságú antennával is, hogy a bolgár 605-sel jobban tudjon kommunikálni.
falanszter.blog.hu/2012/01/14/expedicio_a_bakonyi_atomb...
A hálózat működési elve az, hogy rádióhullámokat sugároznak a Föld alsó légterébe (troposzféra), amely azt visszaveri és ezt a visszavert jelet egy másik állomás veszi.
A Szovjetunió és a Varsói szerződés tagállamai 1987 végétől kezdték el üzemelni a BARSZ rendszert. Az eredeti elképzelés szerint 26 fix telepítésű állomással teljesen le lehetett fedni az akkor "csatlós" államok területeit, amely lényegében több száz kilométernyi táv átfogását jelentette. A Mihail Gorbacsov által meghirdetett glasznoszty és a peresztrojka miatt már nem kerülhetett sor a komplett kiépítésre és működtetésre, pedig az így kialakított informatikai rendszeró már közvetlen adatforgalmat is lebonyolíthatott volna Vlagyivosztok és Kelet-Berlin között. Ettől függetlenül a Szovjetunióban öt, Lengyelországban hét, az NDK-ban és Csehszlovákiában három-három, Magyarországon és Bulgáriában pedig négy-négy BARSZ típusú objektum megépítésére került sor 1983 és 1987 között. Magyarország esetében három BARSZ állomást (501, 502, 503) kellett az építési és az üzemeltetési költségét kigazdálkodnia az országnak, s csak az 504-esnek itt fent a Hajag tetőn, ennek a kivitelezését és anyagi fenntartását vállalta át a Szovjet fél, amely egyébként a „Délnyugati lánc” egyik végpontja volt.
Az országban telepített híradórendszer legnyugatibb pontja a Herend melletti Hajagtetőn átadott 504-es állomás volt, amely nemcsak azért volt különleges, mert a szovjetek építették, hanem mert nukleáris csapás ellen is hathatós védelmet nyújtott, ellentétben a magyar építésű másik három állomással szemben.
A komplett rendszer egy nyugati és egy délnyugati zónára volt osztva. Mind a két zóna két-két láncból állt. Minden résznek megvoltak az úgynevezett végpontjai illetve vezetési pontjai valamint magának az egész BARSZ hálózatnak is voltak irányító objektumai. Ezek a már említett védett pontok, a lánc csupán átjátszó szerepet betöltő elemeit nem feltétlenül telepítették föld alá, ezért van az, hogy az országban egyedül a hajagi különbözik a többitől.
BARSZ 501 - Galgamácsa
BARSZ 502 - Tedej
BARSZ 503 - Szentes
Érdekesség, hogy Románia nem volt tagja a BARSZ híradórendszernek, így a 503-as számú állomást felszerelték egy 400 kilométer hatótávolságú antennával is, hogy a bolgár 605-sel jobban tudjon kommunikálni.
falanszter.blog.hu/2012/01/14/expedicio_a_bakonyi_atomb...
Közeli városok:
Koordináták: 46°38'20"N 20°25'56"E
- Damjanich laktanya, 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred 15 km
- Műszaki Ezred vizi gyakorlótere 17 km
- volt orosházai laktanya 17 km
- Dóc Lőtér 32 km
- volt kiskunfélegyházai laktanya 46 km
- korábbi lőszerraktár (?) 47 km
- Территория бывшего 5 МСП в.ч. п/п61492, 93 МСД 55 km
- Kecskeméti Katonai Reptér 63 km
- volt szovjet (?) laktanya 66 km
- Aradi vár 86 km
- Szendreimajor 8.1 km
- Gyopárosfürdő 17 km
- Lajosszénás 17 km
- Gyökeres 17 km
- homokbánya tavak 18 km
- Székácsmajor 20 km
- Guardian Orosháza Kft. 21 km
- Öntöző 21 km
- Nagyráta (Csabacsűd) 22 km
- Kisszénáspuszta 26 km