Tuzla
Bosnia and Herzegovina /
Federacija Bosna i Hercegovina /
Tuzla /
World
/ Bosnia and Herzegovina
/ Federacija Bosna i Hercegovina
/ Tuzla
/ Bosznia-Hercegovina / /
város
Kategória hozzáadása
Tuzla (cirill írással Тузла, középkori, szláv nevén Soli, magyarul, régiesen Só) község (općina) és város Bosznia-Hercegovina északkeleti részén. 160 ezresre becsülhető lakosságszámával a Bosznia-Hercegovinai Föderáció Tuzla kantonjának (horvátul megyéjének) székhelye. Az ország harmadik legnagyobb városa (Szarajevó és Banja Luka után).
A mai Tuzla elődjét először 950-ben, mint magyar uralom alatt álló területet említik a források. A várost később Soli néven említik. A szó szlávul „sót” jelent, és a településen feltörő sós forrásokra, illetve a város gazdaságát meghatározó sóra utal.
1463-ban az oszmánok Boszniával együtt a várost is elfoglalták. Mai neve is az oszmán korból származik: tuz törökül „sót” jelent.
1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjával Tuzla is a Habsburg Monarchia része lett. Az első világháború végén az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Államhoz (1929-től Jugoszlávia) került.
A második világháborúban Tuzla a fasiszta Független Horvát Állam része volt. A partizánok 1943. október 2-án szabadították fel, amivel az addigi legnagyobb, partizánkézre került jugoszláviai város lett.
A háború után Tuzla jelentős iparvárossá vált. A város környéki só- és szénlelőhelyekre stabil vegy- és erőműipar épült. A Jugoszlávia különböző vidékeiről érkezetteknek a városban való letelepedése tovább tarkította a város már addig is színes etnikai képét.
A Boszniai háború (1992-1995) alatt Tuzla Bosznia-Hercegovina bosnyákok által ellenőrzött részéhez tartozott. A háború alatt és után számos menekült érkezett a városba. Más városokkal ellentétben azonban Tuzlát sosem irányította a nacionalista pártok egyike sem, így a város etnikai csoportjai között – a szerb támadások ellenére is – a háború idején a máshol tapasztalhatónál kedvezőbb légkör uralkodott. 1993/94 telén a szerb csapatok körülvették a várost. Ezt követően gyakorivá váltak a gránátbecsapódások. Különösen az 1995. május 25-i marad emlékezetes, amely az óváros központjában 71, többségében az iskolaév végét ünneplő fiatalt pusztított el.
A Daytoni békeszerződés aláírása (1995) óta eltelt időszakban a város lassan, nemzetközi segítséggel épül fel az évtized első felének viharaiból.
A mai Tuzla elődjét először 950-ben, mint magyar uralom alatt álló területet említik a források. A várost később Soli néven említik. A szó szlávul „sót” jelent, és a településen feltörő sós forrásokra, illetve a város gazdaságát meghatározó sóra utal.
1463-ban az oszmánok Boszniával együtt a várost is elfoglalták. Mai neve is az oszmán korból származik: tuz törökül „sót” jelent.
1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjával Tuzla is a Habsburg Monarchia része lett. Az első világháború végén az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Államhoz (1929-től Jugoszlávia) került.
A második világháborúban Tuzla a fasiszta Független Horvát Állam része volt. A partizánok 1943. október 2-án szabadították fel, amivel az addigi legnagyobb, partizánkézre került jugoszláviai város lett.
A háború után Tuzla jelentős iparvárossá vált. A város környéki só- és szénlelőhelyekre stabil vegy- és erőműipar épült. A Jugoszlávia különböző vidékeiről érkezetteknek a városban való letelepedése tovább tarkította a város már addig is színes etnikai képét.
A Boszniai háború (1992-1995) alatt Tuzla Bosznia-Hercegovina bosnyákok által ellenőrzött részéhez tartozott. A háború alatt és után számos menekült érkezett a városba. Más városokkal ellentétben azonban Tuzlát sosem irányította a nacionalista pártok egyike sem, így a város etnikai csoportjai között – a szerb támadások ellenére is – a háború idején a máshol tapasztalhatónál kedvezőbb légkör uralkodott. 1993/94 telén a szerb csapatok körülvették a várost. Ezt követően gyakorivá váltak a gránátbecsapódások. Különösen az 1995. május 25-i marad emlékezetes, amely az óváros központjában 71, többségében az iskolaév végét ünneplő fiatalt pusztított el.
A Daytoni békeszerződés aláírása (1995) óta eltelt időszakban a város lassan, nemzetközi segítséggel épül fel az évtized első felének viharaiból.
Wikipedia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tuzla
Közeli városok:
Koordináták: 44°32'8"N 18°40'35"E
- Szarajevó 78 km
- Orbászvár / Banya Luka 127 km
- Belgrád (Nándorfehérvár) 135 km
- Borcsa 140 km
- Szendrő 172 km
- Kragujevac 179 km
- Niš 283 km
- Pristina 283 km
- Szkopje 348 km
- Bari 407 km
- Krojčica 2.1 km