Kitaj-gorod (Moszkva)

 láthatatlan, historic district (en)

Kitajgorod Moszkva központjának egyik legrégebbi történelmi kerülete, a Kremltől keletre. Északról az Ohotnij rjad, észak-keletről a Régi tér és az Új tér, valamint a Szlavjanszkaja tér és a Varvarinszkije kapu, keletről pedig a Kitajgorodszkij projezd határolja. Délen közvetlenül a Moszkva folyóval határos.
Elnevezése a XVI. századtól ismeretes (valószínűleg a "kita" szóból származik, ami erődítmények építéséhez használt cölöpköteget jelent). Kitajgorod déli része a XI. század óta lakott (Zarjagyje). A XIV. század idejére ezt a terület kézműves és kereskedő település volt, melyet a XIV. század végén fallal vettek körül, 1534-ben pedig árokkal és fából-földből készült erődítménnyel. Ezek helyén 1535-38 között építették fel a kitajgorodi falat. A XV. század végétől Kitajgorod területén főként a bojárok és a papság házai álltak, a kézműves lakosságot a városrész határain túlra szorították ki. Azonban Kitajgorod és a Vörös-tér Moszkva kereskedelmi központja maradt. A XVI. sz. közepén a Nyikolszkaja utcán felépítették a Pecsatnij (Nyomda) épületet, ahol 1563-66 között Ivan Fjodorov nyomdász dolgozott. A XVII. sz. második negyedében már kőből építettek itt egyházi és polgári épületeket (ebből a korból maradt meg a Szentháromság templom Nyikitnyikiben). Kitajgorod területén voltak a Nyikolajevszkij (Nyikolszkij), a Görög, a Bogojavlenszkij, a Zaikonoszpasszkij, a Znamenszkij kolostorok. A XVII. század végén Kitajgorodban felépült a Pénzverde, 1687-ben megnyílt a Szláv-görög-latin Akadémia. A XVIII. század elején Kitajgorodban volt a városi elöljáróság. A XVIII. század végén - XIX. század elején felépítették a Fogadó épületét. Mivel Kitajgorodban nagy károkat okozott az 1812-es évi tűz, a továbbiakban már csak kőházakat építettek. A XIX. század végén - XX. század elején Kitajgorod Moszkva üzleti központja lett, ott voltak a bankok, a tőzsde, a kereskedelmi irodák (főként az Iljinka utcában), ezért modern, sokemeletes házakat építettek. A Nyikolszkaja utcában összpontosult a könyvkereskedelem, ott volt I. D. Szütyin legnagyobb könyvesboltja, valamint az antikváriumok; a kitajgorodi falnál rendezték meg a használt könyvek piacát. A XIX. században építették fel a Felső (ez jelenleg a GUM áruház épülete) és a Középső kereskedősorokat. Az Alsó kereskedősort (amely tbbször átépítve a XVII. század óta állt, a Vörös tér rekonstrukciója során lebontották. Jelenleg Kitajgorod műemlékvédelmi terület.