Keresztek Hegye

 domb, kereszt, hillfort (en), zarándokhely, érdekes hely, tourist attraction (en)

A Keresztek hegye, a litván Golgota évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma. Katolikus zarándokhely, egyben Litvánia kiemelkedő turisztikai látványossága.
Maga a domb egy koraközépkori földvár maradványa. Šiauliai várostól kb. 12 km-re található, a mezőn, a Kalinyingrádot Rigával összekötő főút mentén. A domb kb. 60 m hosszú és 45-50 m széles. A dombon különböző méretű és anyagú keresztek tízezrei állnak, melyeket az ide zarándokló hívők és a turisták állítanak, fohászaik megerősítésére vagy hálájuk jeléül.
Egyes kutatások szerint egy pogány szentély állt ezen a helyen, mielőtt Litvánia felvette a keresztséget (ez európai mércével nagyon későn történt, a XIV. században). A keresztség felvétele után még sokáig éltek a litvánok körében a pogányság maradványai, összeolvadva a keresztény jelképekkel – így alakult ki egy sajátos „népi vallás”. Ennek a keveredésnek egyik példája a katolikus keresztek állítása a korábbi pogány szentély helyén. Ha ez a verzió felel meg a valóságnak, akkor a Keresztek Hegye egyidős a litván kereszténységgel. Ezt támaszthatja alá az a tény, hogy a hagyományos litván keresztek díszítő elemei nagyon kevéssé hasonlítanak a katolikus szimbolikára, viszont annál jobban a pogány kultusz jelképeire (pl. Nap ábrázolás, stb.)
A Keresztek Hegyének első írásos említése 1850-ből származik, de feltételezhető, hogy az első kereszteket az 1831-es felkelés áldozatainak családjai állították itt, mivel a cári kormány nem engedte, hogy a családok eltemethessék halottaikat. A hasonló jellegű keresztek megsokszorozódtak az 1863-as évi felkelés után.
A XX. század elején a Keresztek Hegyét már mint katolikus szent helyet említették.
A Keresztek Hegye különös jelentőséget kapott a szovjet időkben – a szovjet hatalom a kereszteket és a hegyet ellenséges és káros szimbólumnak tekintette. 1961-ben a kereszteket lerombolták, a fakereszteket elégették, a fémeket fémhulladékként elszállították, a kő- és betonkereszteket összetörték és elföldelték. Magát a dombot is többször lerombolták bulldózerekkel. 1973-75. között kb. félezer keresztet pusztítottak el évente nyíltan. Később taktikát váltottak: a kereszteket azért semmisítették meg, mert nem volt művészi értékük, különböző „járványokat” jelentettek be, hogy az embereknek megtiltsák a hely látogatását, vagy a rendőrség lezárta a környező utakat. A Hegyet mind a szovjet hadsereg, mind a KGB őrizte. 1978-79-ben olyan tervek is voltak, hogy elárasztják ezt a területet. Bár mindent megtettek, hogy az embereket távol tartsák a Hegytől, a próbálkozások ellenére a keresztek nap mint nap újra megjelentek.
Az 1988-as politikai változások teljesen megváltoztatták a Keresztek Hegyének státuszát: mind Litvánia, mind a Föld különleges látványosságainak része lett. Miután II. János Pál pápa 1993. szeptember 7-én meglátogatta a Keresztek Hegyét, ahol több millió hívő előtt celebrált szabadtéri misét, valamint egy nagyméretű keresztet állított, a Keresztek Hegye az egész világon ismertté vált, és azóta évről évre nő az ide látogató zarándokok és turisták száma.
1997-ben az egyház újraindította a Keresztek Hegyén tartott istentiszteleteket, minden év júliusának utolsó előtti vasárnapján.
Elképzelhetetlen mennyiségű kereszt gyűlt össze ezen a helyen. Először Ksywicki számolta meg a kereszteket, 1900-ban, és 130 keresztről számolt be. Két évvel később már 155 kereszt volt, 1933-ban több mint 400. 1961-ben a szovjetek több mint 5000 keresztet semmisítettek meg, 1975-ig pedig további 1200-at.
A politikai változások után Šiauliai város önkéntesei számolták össze a kereszteket. 14.387 nagy keresztet (1.112 közülük 3-4 méter magas volt, 130 pedig ennél is magasabb) és kb. 41.000 kis (fél méternél kisebb) keresztet számoltak meg.
Minden látogató szeretne itthagyni egy keresztet vagy egy rózsafüzért. Ha nem hozott magával, akkor készít egyet itt a hegyen: kavicsokból, kis ágakból vagy fűszálakból.