Kaszaperi Történelmi Emlékpark

 múzeum, érdekes hely, ghost town (en)

 Fotó feltöltése

A Békés megye déli részén fekvõ Kaszaper nagyközség õse, a középkori Pereg város a Száraz-ér partján, a környezõ tájból észrevehetõen kiemelkedõ, az esetleges árvizek idején is biztonságot nyújtó egyik dombháton, az ún. Templom-halmon épült fel, a közepén templommal, körülötte lakóházakkal. Ez a terület a mai Végegyházától északnyugati irányban, mintegy 2,5 km távolságra található a Száraz-ér partján.

Kaszaper jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, de addig a történelem folyamán szinte évszázadról-évszázadra változott. A településnév a Pereg helységnév (valószínû, hogy német eredetû: Perg, Berg=hegy) és a Kasza vezetéknév (ok voltak Pereg egykori birtokosai) összekapcsolt használata során kopott le Kasza-peregbõl. Pereg, illetve Kasz-pereg a Maros egyik ága, az ún. Száraz-ér mellé települt.

Az elsõ hiteles említést Rogerius mester Siralmas énekében találjuk, mely az 1241-es tatárjárásról szól. Ebben tudósít Pereg város pusztulásáról, ahol hetven falu népe keresett menedéket. Ahhoz, hogy a település újjászülessen, több mint két évszázadot kellett várni: pereg az 1400-as évektõl a Kasza-család birtokában volt, késõbb a Hunyadiaké, majd a Kállay-családé lett. Az oklevelek tanúsága szerint a település a Hunyadiak korában mezõvárossá fejlõdött.

Az 1552. évi török hadjárat Kasza-pereget is elpusztította, majd a hadjárat után lakosai fokozatosan visszatértek. Az 1596-os esztendõ a teljes pusztulást jelentette a településnek, amikor a török-tatár seregek teljesen feldúlták. A török kiûzése után Kasza-pereg a szomszédos területekkel együtt elnéptelenedett és sivár pusztává vált.