Kapolcs

Hungary / Veszprem / Urkut /
 falu, csak körvonal
A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, s valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is. Erre utalnak a község területén talált római emlékek és sírkő, amely a Keszthelyi Múzeumban van. Népvándorláskori arany sírlelet is előkerült az egyik Kossuth Lajos utcai építkezésnél. Ez a lelet a Veszprémi Múzeumban található.

A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi fel a Kapolcs nevet a település.

A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, a gazdagabb réteg meg is maradt annak, míg a szegényebbek, az Esterházy uradalomban dolgozók, a birtoktalanok római katolikusok maradtak. A községben az iparosok és kereskedők révén zsidó közösség is élt a nyilas uralomig, saját templomuk is volt, amit az 1950-es években lebontottak. A községben a vallási felekezetek békében éltek egymással egyetlen incidenst (pogrom kísérlete) leszámítva, amely kivülről, Tapolca városából indult ki. Kapolcson azonban nem történt semmi, mivel a kapolcsi keresztények nem engedték be falujukba az idegen bajkeverőket.
A 19. század végén 20. század elején a vallási alapon szervezett leány és legényegyletek Kapolcson is működtek. Bálok és saját maguk által előadott színházi előadások jelentették a faluban a kulturális életet. Ebben az evangélikus ifjúság járt élen.

Az 1950-es években politikai nyomásra a kulturális élet jelentősen visszafejlődött, bár a faluban még rendeztek műkedvelő előadásokat. Népviselet ebben az időben már nem volt látható. Később a népdalkörök országos vetélkedőin részt vettek és szép eredményeket értek el a kapolcsiak.

Az 1980-as évek végén a település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrott a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől, színidirektortól származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója.

A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2007-ben 19. alkalommal rendezték meg ("A Völgy nagykorú lett"). A Fesztivál 2008-ban Bűvészetek Völgye néven Kapolcs központtal került megrendezésre.

2009-ben, sajnos, a fesztivál anyagilag ellehetetlenült, így nagy, közösen szervezett fesztivált idén nem tartanak a völgy települései. Kapolcs július 22. és 26. között rendezi meg a kapolcsi völgytalálkozót, avagy a kapolcsi kőlevest.
Wikipedia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapolcs
Közeli városok:
Koordináták:   46°57'27"N   17°35'51"E

Megjegyzések

  • voltam ott, nagyon csendes falu
  • http://www.kapolcs.hu/