Velikij Novgorod
Russia /
Novgorod /
Velikiy Novgorod /
World
/ Russia
/ Novgorod
/ Velikiy Novgorod
, 5 km -re a központtól (Великий Новгород)
/ Oroszország /
város, főváros állam / tartomány / régió, former national capital (en), district center (en), City of Military Glory - Russian honorary title (en)
Novgorod (oroszul: Новгород, ill. Великий Новгород), Oroszország legősibb és egyik legfontosabb történelmi városa. A város a Moszkva és Szentpétervár közötti történelmi úton fekszik (180 km-re délkeletre Szentpétervártól), a Volhov-folyó mentén, amely az Ilmeny-tóból ered.
A Novgorodi terület adminisztratív központja. Népesség: 216 699 fő (2007).
Novgorod történelmi emlékei 1992-ben felkerültek az UNESCO világörökség-listájára.
Neve ellenére Novgorod a legősibb orosz város. Első említése 859-re datálható, amikor már egy fontos állomás volt a varégek (a mai svéd területekről származó vikingek) kereskedelemi útvonalán a Baltikum és Bizánc között.
1136-ban a novgorodi kereskedők és bojárok felkelése nyomán a városállam elszakadt Kijevtől és kikiáltotta a Novgorodi Köztársaságot. Nem sokkal ezután a tatárok elfoglalták a Kijevi Rusz, azaz a korabeli Oroszország túlnyomó részét. Novgorod a várost körülvevő mocsaraknak köszönhetően kerülte el a pusztítást.
Az 1200-as években Novgorod a Hanza-szövetség része lett, egyúttal az öt legfontosabb európai kereskedőváros egyike, Bergen, Brugge és London mellett.
Novgorod az 1300-as években ért hatalma csúcspontjára. Lakossága elérte a 400.000 főt. A városban százszámra álltak templomok, kereskedelmi épületek, kisebb-nagyobb piacok. Építészete, ikonfestészete, aranyművessége Európa-szerte elismert volt. Ebben az évszázadban kezdődött azonban a hanyatlás is, valamint a Moszkvával folytatott hatalmi harc. 1478-ban III. Iván cár annektálta a városállamot.
A II. világháború során a megszállók szisztematikusan elpusztították a történelmi emlékeket. A háború előtt ott állott 2536 kőépületből mindössze 40 maradt meg.
A városközpontot fokozatosan restaurálták a háború után. A Szovjetuniót széthullását követően, 1992-ben a legfontosabb műemlék-együtteseket az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 1998-ban a város hivatalosan is visszakapta középkori elnevezését: Velikij Novgorod (Nagy Novgorod).
Yandex panoramas:
yandex.ru/maps/-/CCU5e2gGTB
yandex.ru/maps/-/CCU5e2sKSB
yandex.ru/maps/-/CCU5e2wMwA
A Novgorodi terület adminisztratív központja. Népesség: 216 699 fő (2007).
Novgorod történelmi emlékei 1992-ben felkerültek az UNESCO világörökség-listájára.
Neve ellenére Novgorod a legősibb orosz város. Első említése 859-re datálható, amikor már egy fontos állomás volt a varégek (a mai svéd területekről származó vikingek) kereskedelemi útvonalán a Baltikum és Bizánc között.
1136-ban a novgorodi kereskedők és bojárok felkelése nyomán a városállam elszakadt Kijevtől és kikiáltotta a Novgorodi Köztársaságot. Nem sokkal ezután a tatárok elfoglalták a Kijevi Rusz, azaz a korabeli Oroszország túlnyomó részét. Novgorod a várost körülvevő mocsaraknak köszönhetően kerülte el a pusztítást.
Az 1200-as években Novgorod a Hanza-szövetség része lett, egyúttal az öt legfontosabb európai kereskedőváros egyike, Bergen, Brugge és London mellett.
Novgorod az 1300-as években ért hatalma csúcspontjára. Lakossága elérte a 400.000 főt. A városban százszámra álltak templomok, kereskedelmi épületek, kisebb-nagyobb piacok. Építészete, ikonfestészete, aranyművessége Európa-szerte elismert volt. Ebben az évszázadban kezdődött azonban a hanyatlás is, valamint a Moszkvával folytatott hatalmi harc. 1478-ban III. Iván cár annektálta a városállamot.
A II. világháború során a megszállók szisztematikusan elpusztították a történelmi emlékeket. A háború előtt ott állott 2536 kőépületből mindössze 40 maradt meg.
A városközpontot fokozatosan restaurálták a háború után. A Szovjetuniót széthullását követően, 1992-ben a legfontosabb műemlék-együtteseket az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 1998-ban a város hivatalosan is visszakapta középkori elnevezését: Velikij Novgorod (Nagy Novgorod).
Yandex panoramas:
yandex.ru/maps/-/CCU5e2gGTB
yandex.ru/maps/-/CCU5e2sKSB
yandex.ru/maps/-/CCU5e2wMwA
Wikipedia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Novgorod
Közeli városok:
Koordináták: 58°33'39"N 31°18'34"E
- Szentpétervár 216 km
- Tallinn 403 km
- Helsinki 414 km
- Vantaa 424 km
- Riga 467 km
- Карккила 474 km
- Jaroszlavl 502 km
- Tampere 563 km
- Nyizsnyij Novgorod 769 km
- Arhangelszk 837 km
- Antonyijev kolostor 2.6 km