Csatka

 falu  Kategória hozzáadása

Csatka
Az imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Komárom-Esztergom megyében, a Veszprémi Főegyházmegye területén lévő kegyhely
A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.
A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban.
Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.
Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Misék magyar és német nyelven voltak és vannak, sőt utóbb Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáró helyévé vált (cigány nyelvű prédikáció is hallgatható). Különösen sokan érkeznek az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból.
Építészetileg jelentős műemléke Csatkának a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradt fenn. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban. A középkori templom és a kolostor faragott kövei sok falusi házba beépültek.
A Szentkúti-kápolna körül természetvédelmi terület van.
A Balaton-vidék leírásában megemlékezik Csatkárói, a csatkai remetékről Eötvös Károly. Ő tudósít Szentkút tiszteletéről. A közeli Ácsteszéren született Táncsics Mihály.
Csatkára vasúton nem lehet eljutni. A legközelebbi vasúti megállóhely, Bakonysárkány 15 km-re van a falutól a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. Közúton a Győr-Székesfehérvár közti 81-es számú főúton érhető el.
Csatka Komárom-Esztergom megye délnyugati nyúlványában, Veszprém megye szomszédságában, gyönyörű természeti környezetben fekszik. Határában gyógyító erejűnek tartott forrás – a Szentkút – fakad, melynek közelében a csodaszép bükkerdő árnyékába búcsújáró kápolnát építtetett egy zarándok. A szentkúti kegykápolnát, mely 1863 óta búcsújáróhely, minden évben zarándokok ezrei keresik fel. A falut a forrásvölgytől elválasztó magaslatról szép kilátás nyílik a távoli környékre, dombvidékén pedig számos patak fakad melyek a Concóba, Cuhába, vagy a Gaja-patakba torkollanak. Csatka és környéke érintetlen természeti környezete, tiszta levegője kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a pihenésre vágyóknak. A község népessége: 340 főCsatka történeteA település nevét először egy 1326-ban kelt királyi oklevél említi. Neve a Csát személynévből keletkezett. Kont nádor 1357 körül kolostort építtetett itt a pálos rendi szerzeteseknek. A kolostornak köszönhetően a település lassan mezővárossá fejlődött. 1543-ban a törökök elpusztították Csatkát és a kolostort. A gazdátlan területet 1630-ban szerezték meg a pápai pálosok, akik 1724-ben katolikus jobbágyokat telepítettek le területén. II. József idején kamarai kezelésbe került. Az 1784-87-es népszámlálás idején 529 fő élt itt, akik a környező erdők fáinak hasznosításából éltek. A múlt század közepén a falu Lichtenstein Alajos herceg birtoka volt. A 20. század második felében a népességszám csökkenésnek indult, főként az évtizedek óta tartó elvándorlás miatt. A település távol esik a fő közlekedési útvonalaktól, zártsága napjainkig megmaradt. Az1990-es években Csatkán a mezőgazdasági termelés mellett több egyéni vállalkozás is beindult. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Nevezetességek• A 14. század közepén épített kolostortemplom újjáépítése során, 1780-1801 között emelt plébániatemplom.• A kálvária, melynek tetején álló három feszület 1870-ből származik.• A szentkúti kegykápolna, melyet 1862-ben építtetett egy zarándok a „csodatévő” forrás közelében.Rendezvények• Az augusztus 19-i Tábortűz és Tűzijáték.• A minden év szeptember 8-án megrendezett Kisasszony napi búcsú a szentkúti kegykápolnánál.• Az október 20-i Szüreti Felvonulás.• Az Idősek és Gyermekek Napja november 25-én. Információ:Csatka Község Önkormányzata 2888 Csatka, Petőfi Sándor u. 151. Tel.: 34/388-833