Gyémántbánya

 üres épület, bánya, diamond mine (en), kimberlite pipe (en)

A szibériai Jakutföld — hivatalos nevén a Szaha Köztársaság — akkora, mint India, mégsem számít önálló államnak, hanem Oroszország része. Hatalmas, hideg és kihalt vidék ez: kevesebb, mint egymillióan lakják. Télen megszokott a mínusz negyven fokos hideg, iskolai szünetet például csak mínusz 55 fok alatt rendelnek el. A hét hónapon át tartó, szigorú telet alig néhány hetes nyár ellensúlyozza, amikor napközben 30-35 fokos hőség is lehet. E fagyott terület harmadik legnagyobb városa a gyémántbányáiról híres Mirnij, melyben azonban csupán annyian laknak, mint Salgótarjánban.

A légifotókon és a Google térképein is jól látható fő nevezetessége, a kilométernyi (egészen pontosan 1250 méter) átmérőjű, külszíni gyémántbánya, mely mellett eltörpülnek az 1955-ben alapított város panelházai. Ez a világ második legnagyobb, ember alkotta mélyedése: az első az amerikai Utah államban található Bingham-kanyon rézbánya, mely négy kilométer széles.

Mirnij az orosz gyémántcég, az Alrosa székhelye, mely a világ gyémánttermelésének ötödét adja. Több hatalmas bányája is van a környéken: a 2011-ben bezárt mirniji mellett híres még a sarkkör közelében fekvő Udacsnaja bánya, mely jelenleg is üzemel, és 600 méteres mélységével a világ harmadik legmélyebb külszíni fejtésének számít. Az extrém időjárás különleges megoldásokat követelt a bánya építőitől és üzemeltetőitől. Telente például sugárhajtóművekkel melegítették a fagyott talajt, hogy bányászhatóvá váljon, vagy dinamittal mélyítették a bányát. Bár a termelés legnagyobb részét az apró, ipari gyémántok adták, előkerültek nagyobb kincsek is. A legnagyobb, valaha Mirnijben talált gyémánt 342 karátos volt, vagyis akkora, mint egy tojás.

Google panorama: goo.gl/maps/oHZ1Wr12TumnZbca8