Centralia

 borough (en), ghost town (en), emergency management agency (en)

Az amerikai kisváros története egészen a 19. század közepére vezethető vissza, és szénbányászatának köszönhetően a huszadik század második felére pezsgő, élettel teli, idilli településsé nőtte ki magát, ahol 1100 lakos élte a vidéki amerikaiak békés életét. 1962 májusában az Amerikai Háborús Hősök Emléknapjára készült a városka: a helyi tűzoltók a városvezetőség megbízásából kitakarították a települést az ünnepségre. Az összegyűlt szemetet egy régi, használaton kívüli bányaaknában helyezték el, és meggyújtották, hogy elégjen. Mikor leégett a szemétmáglya, a derék lánglovagok eloltották a tüzet, és mint akik jól végezték dolgukat, elmentek. Csakhogy kiderült, a föld alatt nemcsak a szemét gyulladt meg, hanem a szén is - ez pedig az oltást követően is izzásban maradt, sőt, a belső tűz alattomosan továbbterjedt a bányaváros alatt.
Évekig titokban oltották a begyulladt szenet, hogy a lakosság ne essen pánikba, próbálkozásaik azonban rendre kudarcba fulladtak. 1984-re a helyzet tarthatatlanná vált, az utcák sok helyen megrogytak, repedések keletkeztek az utakon, és füst szivárgott ki belőlük. A település lakosságát jobbnak látták kimenekíteni és a közeli Ashlandbe telepíteni. A föld gyomrában a tűz még most is ég. A tűzoltóknak egy akár ezer évig is eltartó folyamatot sikerült elindítaniuk. Jelenleg 1,6 négyzetkilométeren izzik a szén, a lakatlan Centralia pedig füstpamacsokba burkolózva állít emléket az emberi felelőtlenségnek.