Kurcatoroki zsilip
Hungary /
Csongrad /
Mindszent /
World
/ Hungary
/ Csongrad
/ Mindszent
/ Magyarország /
![](https://wikimapia.org/img/wm-team-userpic.png)
A MŰEMLÉK JELLEGŰ ZSILIP TÖRTÉNETE
Az 1879. évi nagy tiszai árvíz után - amely Szeged városát is elpusztította - a Tisza folyó és a Körös, Maros közötti alsó szakaszának rendezésére, a gyakori árvizek elleni védekezésre 1883-ban megalakult a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvíz- szabályozó Társulat. A Társulat több évtizeden keresztül nagyvolumenű vízépítési munkát végzett a Tisza folyó Csongrád és Szeged városok közötti szakaszának szabályozásával, az árvízvédelmi töltések kiépítésével és a Körös, Tisza, Maros folyók közötti térség belvizeinek elvezetésével. Ezekhez a munkákhoz kapcsolódva létesült 1885-ben a Tisza balparti árvízvédelmi töltését keresztező, tégla anyagú Kurcatoroki zsilip. A Tisza szabályozását megelőzően a Körös folyó a Tiszába való beömlése fölött két ágra szakadt. Egyik ága nyugati irányban Csongrádnál, másik ága déli irányban Szentes érintésével a Tiszával párhuzamosan haladt és kb. 40 km után Mindszent fölött ömlött be a Tiszába. A Körösöknek ez az utóbbi ága lett a Kurca meder, amely abban az időben nagy vízgyűjtő területtel rendelkező, élénk vízfolyású meder volt. A Tisza szabályozásának és a védgátak emelésének kezdetén a Kurca medrét a felső és az alsó torkolatánál is áttöltötték. Az összegyűlő belvizek levezetésére az alsó torkolatnál a Tisza védgátját időnként átvágták, majd a tavaszi tiszai árvizek idejére ismét helyreállították. Ez a művelet igen veszélyes és költséges volt. Emiatt az 1880-as évek elején felmerült az igény a Kurca torkolatánál egy zsilip megépítésére.
Forrás:
www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulturalis_ertekek_a_vil...
Az 1879. évi nagy tiszai árvíz után - amely Szeged városát is elpusztította - a Tisza folyó és a Körös, Maros közötti alsó szakaszának rendezésére, a gyakori árvizek elleni védekezésre 1883-ban megalakult a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvíz- szabályozó Társulat. A Társulat több évtizeden keresztül nagyvolumenű vízépítési munkát végzett a Tisza folyó Csongrád és Szeged városok közötti szakaszának szabályozásával, az árvízvédelmi töltések kiépítésével és a Körös, Tisza, Maros folyók közötti térség belvizeinek elvezetésével. Ezekhez a munkákhoz kapcsolódva létesült 1885-ben a Tisza balparti árvízvédelmi töltését keresztező, tégla anyagú Kurcatoroki zsilip. A Tisza szabályozását megelőzően a Körös folyó a Tiszába való beömlése fölött két ágra szakadt. Egyik ága nyugati irányban Csongrádnál, másik ága déli irányban Szentes érintésével a Tiszával párhuzamosan haladt és kb. 40 km után Mindszent fölött ömlött be a Tiszába. A Körösöknek ez az utóbbi ága lett a Kurca meder, amely abban az időben nagy vízgyűjtő területtel rendelkező, élénk vízfolyású meder volt. A Tisza szabályozásának és a védgátak emelésének kezdetén a Kurca medrét a felső és az alsó torkolatánál is áttöltötték. Az összegyűlő belvizek levezetésére az alsó torkolatnál a Tisza védgátját időnként átvágták, majd a tavaszi tiszai árvizek idejére ismét helyreállították. Ez a művelet igen veszélyes és költséges volt. Emiatt az 1880-as évek elején felmerült az igény a Kurca torkolatánál egy zsilip megépítésére.
Forrás:
www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulturalis_ertekek_a_vil...
Közeli városok:
Koordináták: 46°32'21"N 20°10'16"E
- Körtvélyes - Petresi sziget 11 km
- Barczi - rét 14 km
- Béketelep 16 km
- Kása-erdő 17 km
- Új-Kishomok 17 km
- Kertváros 17 km
- Öreg-Kishomok 18 km
- Szegedi (Algyői) olaj és földgázmező 24 km
- Felsőváros 30 km
- Óbéba 42 km
- Csúcs 1.1 km
- Telep 3 km
- Koszorús 7.9 km
- Ányás - sziget 7.9 km
- Csaj-tó 8.4 km
- Dóc Lőtér 11 km
- Atkai holtág 16 km
- Béketelep 17 km
- Fehér-tó 24 km
- Kiskunfélegyházi járás 31 km