Darvas-tó lefejtett bauxitlencse
Hungary /
Veszprem /
Csabrendek /
World
/ Hungary
/ Veszprem
/ Csabrendek
/ Magyarország /
érdekes hely
Kategória hozzáadása
Természetvédelmi Terület
A Darvas-tói bauxitlencse a földtörténet középkorában, a triászban képződött dolomitkőzet tektonikus mélyedésébe ülepedett ki, valamikor a kréta időszakában. Egy-egy ilyen lencse általában néhány hektár nagyságú, és négy-hat méter vastagságú volt – ezeket termelték le a Bakony délnyugati szélén található, mintegy ötszáz méter hosszú és majd' száz méter széles bányaterületen.
A kitermelt bauxit üregében mindenki számára jól láthatóan tárultak fel az eredeti tektonikai elmozdulások nyomai, valamint a triász kori dolomit karsztüregei és víznyelői (ebben a rétegben az ősmaradványok lenyomatai is megtalálhatók). A fejtés szélén a bauxitlencsét egykor fedő, jóval fiatalabb eocén kori mészkő és agyagos összletek, valamint homokkő és még feljebb a pleisztocén lösz maradványai láthatók.
A terület további érdekességei: a táj látványa és a természet lenyűgöző életképessége. Ha valaki körbejárja a bánya egykori üregét, és később le is ereszkedik oda, mintha a Holdon (vagy inkább a vörös Marson) járna. A vörös százféle változatában színjátszó, és a földfelszín természetes formavilágától nagymértékben elütő világba érkezik. Borzongatóan idegen és izgalmas érzés. És ezt a halott világot a művelés felhagyása után azonnal elkezdte visszafoglalni az élő természet – folyamatosan erdősül be, pionír lágyszárúak, igénytelen nyár és fűzfajok próbálnak megélni ezen a kietlen, vörös tájon.
Forrás:
www.foek.hu/zsibongo/termve/tt/darvas.htm
A Darvas-tói bauxitlencse a földtörténet középkorában, a triászban képződött dolomitkőzet tektonikus mélyedésébe ülepedett ki, valamikor a kréta időszakában. Egy-egy ilyen lencse általában néhány hektár nagyságú, és négy-hat méter vastagságú volt – ezeket termelték le a Bakony délnyugati szélén található, mintegy ötszáz méter hosszú és majd' száz méter széles bányaterületen.
A kitermelt bauxit üregében mindenki számára jól láthatóan tárultak fel az eredeti tektonikai elmozdulások nyomai, valamint a triász kori dolomit karsztüregei és víznyelői (ebben a rétegben az ősmaradványok lenyomatai is megtalálhatók). A fejtés szélén a bauxitlencsét egykor fedő, jóval fiatalabb eocén kori mészkő és agyagos összletek, valamint homokkő és még feljebb a pleisztocén lösz maradványai láthatók.
A terület további érdekességei: a táj látványa és a természet lenyűgöző életképessége. Ha valaki körbejárja a bánya egykori üregét, és később le is ereszkedik oda, mintha a Holdon (vagy inkább a vörös Marson) járna. A vörös százféle változatában színjátszó, és a földfelszín természetes formavilágától nagymértékben elütő világba érkezik. Borzongatóan idegen és izgalmas érzés. És ezt a halott világot a művelés felhagyása után azonnal elkezdte visszafoglalni az élő természet – folyamatosan erdősül be, pionír lágyszárúak, igénytelen nyár és fűzfajok próbálnak megélni ezen a kietlen, vörös tájon.
Forrás:
www.foek.hu/zsibongo/termve/tt/darvas.htm
Közeli városok:
Koordináták: 46°58'54"N 17°22'8"E
- Uzsa, bazaltbánya 11 km
- Kápolnapusztai bivalyrezervátum 45 km
- Andocs 55 km
- Nagycséripuszta 75 km
- Dunaszentgyörgyi láperdő 119 km
- Tass 124 km
- Szalkszentmárton-Homokpuszta 129 km
- Cifrahíd 131 km
- Fülöpházi homokbuckák 154 km
- Út az Alsócsábori düllői tanyákhoz 160 km
- Nagytárkánypuszta 1.5 km
- Deákipuszta 1.9 km
- Mogyorósdomb Természetvédelmi Terület 6.4 km
- Sümegi várhegy 6.6 km
- Kókuszmajor 7 km
- Nyírlak - Tarányi kastély 9 km
- Nagylaz (Kislaz) 11 km
- Keszthelyi-hegység 18 km
- Ajkai járás 21 km
- Vas megye 52 km