Békés

 város  Kategória hozzáadása

 Fotó feltöltése

Békés egy város Békés megyében. A Békési kistérség központja. Népesség: 20.465 fő (2008).

Első ispánjáról Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is. Békés az újabb kőkortól kezdve (i. e. 4. évezred) lakott település. A magyar honfoglalással a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg.

Békés ismertségét a városban kialakult kosárfonó iparnak köszönheti, melyhez a Körös menti füzesek szolgáltatták az alapanyagot.

A békési parasztság életében századokon át a kender és len termesztése, valamint e növények rostjainak feldolgozása, fonallá fonása, textíliává szövése jelentős szerepet játszott. A kenderfeldolgozás melléktermékeként sokfajta kötelet és madzagot is készítettek. Innen ered a Madzagfalva elnevezés.

A népi építészet örökségét több épület is őrzi a településen, köztük az egyik 1970 óta tájmúzeumként működik. Benczúr kékfestő háza késő romantikus-kora neoreneszánsz stílusú polgárháznak épült az 1870-es években, belsejében romantikus mennyezeti díszítőfestés látható.

Értékes helyi műemlék a görög ortodox templom, amelyet a XVIII. században görög kereskedők alapítottak. Egységes copf berendezése és ikonképfala 1795-ben készült, aranyozott pálmalevél-koszorúval keretezett ikonjai kiemelkedő értékűek.

Nevezetességek:
- Gyógyfürdő: Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjének vizét már 1943-ban hivatalosan is gyógyvízzé minősítették.
- Református templom: Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.
- Római katolikus templom: 1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, de többek között Orlai Petrics Soma (Petőfi barátja, rokona) egyik képe is látható
- Egykori zsinagóga – ma közösségi ház
- Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
- Békési Galéria (Széchenyi tér 4.), Bérház 1885: 1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.
- Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866: Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.
- Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
- Mini Vasúttörténeti Park (Gőzmalom sor 12.)
- A református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.


A 377,269 pályaszámú gőzmozdony volt a Pálinkafőzde gőzszolgáltatója a 90-es években. A mozdony, két kocsi, egy takaros megállóhely alkotja a parkot.