Romkert és Millenium park (Pásztó)

 szobor, park, romok

Az eredeti épületeket a XI. század végén, a XII. század elején emelték, de az évszázadok során elpusztultak. A ma is látható kolostorépület Gontzik Péter tervei alapján 1715 és 1717 között épült fel a régi kőépületek anyagából.

Az eredeti épület XIII. század elején leégett, s ezután bővítették ki a templomot és a monostorépületet a romkertben is látható formájára. A feljegyzések szerint 1265-ig a király, majd a Rátold nemzetség volt az apátság kegyura. A mohácsi vész után a szerzetesek Ausztriába menekültek. 1546-tól megerősítették Pásztót, és a monostor is az erődítmény része lett. 1551-ben, visszavonulásuk közben a császáriak felgyújtották a várost, és ezzel a monostor sorsa is megpecsételődött. 1698-ban már csak romokat említ a krónika. A barokk épület részben a régi alapfalakon, részben a régi kőépületek anyagából épült fel a XVIII. század elején. A templomból csak a főszentély maradt meg, melyet 1725-ben újraboltoztak, és 1802-ig kápolnának használtak.

A középkori maradványok a barokk kolostortól északra és nyugatra helyezkednek el. A mai kolostorépület egyemeletes, téglalap alaprajzú. Nyugati vége a középkori monostor falaira épült.

A középkori településközpont feltárt és konzervált épületmaradványai láthatók a mai plébániatemplom környékén. Volt itt kápolna, kolostor, kovácsműhely és üveghuta is.

Az 1965-67-ben végzett ásatások során felszínre kerültek a XII-XIII. századi bencés apátság és a templom északi oldalánál épült kápolna alapjai. Az 1270-ben emelt hatszögletű, kétszintes kápolna alapfalait rekonstruált felépítménnyel egészítették ki. Továbbá föltárták a kolostorral egyidős, azt kiszolgáló kovácsműhelyt és a XII. század eleji üveghutát. Az európai viszonylatban is figyelemre méltó üvegkészítő építménynek nemcsak a falait, hanem három olvasztókemencéjét is megtalálták.

A Millenium parkban Kiss István szobrászművész alkotása látható, melyen Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának.