Kerecsendi erdő

 erdő, erdészet, természetvédelmi terület, nemzeti park

 Fotó feltöltése

A történelem telis-tele van titkokkal, és az egyik aprócska titka az, hogy miképp tudott fennmaradni ez az alig több mint százhektáros kis erdőfolt, itt ezen az igen termékeny löszvidéken. Ezt a területet – az Északi-középhegység déli lábainál húzódó övet – már a történelem előtti időktől művelésbe fogta az ember, és lassan teljesen kiirtotta az útjában álló tatárjuharos lösztölgyest, e vidék eredeti társulását. Térképek szerint a legutolsó erdőket a XIX. században vágták ki, hogy helyükön búzát termesszenek. Lehet, hogy ennek a kis erdőfoltnak az volt a szerencséje, hogy tulajdonosa az egri érsekség volt.
A délkelet-európai elterjedésű – és egykor az Alföldön nagy területeken elterjedt – tatárjuharos lösztölgyes társulásnak ez a táj az északi határa, már csak ezért is értékes ez a maradványerdő. Különös érdekessége, hogy a molyhos tölgyek között általában cserjeszintet alkotó tatárjuhar itt délceg fává nő, és a mezei juharral és szillel szépen fejlett második koronaszintet alkot. A mészben gazdag löszön védett növények sokasága él. Jól érzi magát a ritka, alig egy méterre megnövő törpemandula is, amely virágzás idején valóban lenyűgöző látvány. Egy szinttel lejjebb ereszkedve, a gyepszinten odvas keltike, tavaszi hérics, erdei gyöngyköles stb. díszíti az erdőt.
A kerecsendi tölgyeserdő állatvilága is gazdag, hisz közel s távol nincs más menedéke madárnak és vadnak, mint ez a szigeterdő.

www.foek.hu/zsibongo/termve/tt/kerecsen.htm