Sár-hegy (Gyöngyös teljes közigazgatási területe)

 domb, természetvédelmi terület, nemzeti park, csak körvonal

Természetvédelmi terület

A Sár-hegyet a következő nevű egységekre tagolják: Pipis-hegy, Sár-hegy, Csepje-tető, Visonta-hegy.
A védett terület nagysága: 186 hektár.
Elhelyezkedés: A védett terület Gyöngyös határában, a várostól északkeletre található.
Látogatás: A fokozottan védett növények termőhelye virágzás idején nem, egyébként a terület szabadon látogatható.
Kezelő: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Sárhegy ötszáz méter magas, lapos tetejű, magányos tömbje közvetlenül Gyöngyös határában, a Mátra déli lábánál emelkedik. Közel a városhoz egy északi szelektől védett, délre nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi – ezt a helyet Isten is szőlőtermesztésre teremtette. A hegy déli oldalán, egészen a huszadik század elejéig, kiterjedt szőlőskertek húzódtak, akkor azonban a filoxérajárvány mindent elpusztított. Ezért a déli oldalak szőlőültetvényei egészen fiatalok, és közel sem foglalnak el akkora helyet, mint egykor (a régi parcellák nyomai a hegy teteje felé máig megtalálhatók).
A Sárhegy mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága is igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. Még jóval a szőlőművelés előtt a hegy déli, löszös oldalán az Északi-középhegység déli lábainál övet alkotó tatárjuharos tölgyesek húzódtak. A szőlősök között megtalálhatók az egykori társulás kis molyhos tölgyes foltjai, cseplesz meggyel, borkóróval, pusztai meténggel.
A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a ma már erősen feltöltődött kis Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értékei a sztyeppréteken és pusztafüves lejtőkön tömegesen virágzó szépséges ritkaságok: a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj.
Híresen gazdag a hegy lepkefaunája is, amelynek legszebb fajai – például a farkasalmalepke, a bagoly- és medvelepkék – egyetlen figyelmes kirándulás alkalmával is megfigyelhetők.
A Szent Anna-tó közelében egy 1745-ben épített, szép kis kápolna áll, amely mellett Anna-napon búcsút tartanak a helybéliek, de a terület – ahonnan szép kilátás nyílik az egész vidékre – egyébként is a gyöngyösiek kedvelt kirándulóhelye.

www.foek.hu/zsibongo/termve/tt/gyongyos.htm