Cziráky-kastély (Lovasberény)

Feltételezések alapján a kastély első épületeit a Pálffy család valamelyik tagja építtette. Siegbert Heister osztrák tábornokról tudjuk, hogy itt lakott és valószínűleg 1699. után rendbehozatta és bővíttette a már meglévő épületeket. Ezek alkották később a kastély jobbszárnyát. Heister nevéhez fűződik az egykori plébánia templomocska építése is. A XVII. század végén és a XVIII. század elején még egyszerű falusi udvarháznak lehetett nevezni a tulajdonosok lakhelyét. 1730-ban a Cziráky család úgy döntött, hogy ideköltöznek és megfelelő nagyúri lakhelyet építtetnek maguknak.

Rieder János építésszel vették fel a kapcsolatot, aki megalkotta a két szárnyat 1763. és 1767. között. A két szárnyat összekapcsolja a főépület, amelyet valószínű, hogy Rieder János fia, Jakab tervezett és épített klasszicista stílusban 1804. és 1810. között. Ha szemben állunk a kastéllyal, láthatjuk, hogy a gazdagon kiképzett római ion oszloprend mögött három félköríves záródású ajtó vezetett a középső (az emeletre is felnyúló) nagyterembe. Az oszlopok fölött a háromszögű mezőben (timpanonban) látható a Czirákyak és Cziráky Antal Mózes feleségének, Illésházy Júliának családi címerei, a portikusz alatt pedig mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek láthatók.

Bent az emeletnyi szalonból jobbra a grófné, balra pedig a gróf lakosztályai nyíltak, ezeket három-három díszesebb szoba alkotta. A grófi lakosztályhoz tartozott a könyvtár és a családi levéltár is. A szalon mögött hátul volt a fogadó előcsarnok, mely oldalra szorítja az emeletre vezető lépcsőt.
Az U-alakban hátranyúló földszinti szárnyakban sorakoztak bal oldalon a gazdasági és személyzeti, jobb oldalon pedig a lakóhelyiségek. Szemben az U-alak nyitott részével egymásnak fordított L-alakú épületek egészítették ki a komplexumot zárt egésszé. A kastély emeleti ablakaiból az akkori főutcát lehetett látni.

1763-ban Cziráky György az újjáépítésekkel együtt létrehozott a kastély kerti részén egy 22 öl széles és 36 öl hosszú díszkertet. 1794-ben Cziráky Antal Mózes alakíttatta ki a messze földön híres angolkertet (tájképi kertet), melybe növényi különlegességeket hozatott, sétányokat építtetett. Pompás kertjébe természetes forrásból táplálkozó mesterséges tavat ásatott, mely mellett a kitermelt földből halmozott dombok őrzik uruk és úrnőjük nevét (Antal és Rózsa domb). A parkot kőhidak és szobrok tették változatossá. A kastély előtt állt két hársfa, amelyet a múlt századi leltár már öreg fákként emleget. Szerencsére szépen illeszkedtek a kert hangulatába, így nem vágták ki, sőt örültek árnyékuknak.

A kastély épületegyüttesének utolsó jelentős átalakítását Ybl Miklós végezte. Ybl nevéhez fűződik a jobboldali udvari szárny átépítése és a hátsó sarokpavilonok megújított külseje. Míg a baloldali földszintes oldalszárny folyosójának még hevederekkel ritmizált cseh boltozata van, addig a jobboldali folyosónak lapos a mennyezete. Az utóbbi szárny külső homlokzata háromtengelyes rizalitjával is későbbi eredetű. A baloldali földszintes szárny külső homlokzata végén az ablakok különböző nagysága és szintje is elárulja Ybl átalakítását. Ezenkívül tőle származik a szárny első tengelyének áthajtója. Egyenes, füles keretű a nyílása, romantikus az oromzata. A melléképületek nagy részben Ybl munkái, illetve átalakításai és a nagytornyú barokk kápolnát is ő hozatta rendbe.

A kastély a gondnoknál való helyszíni jelentkezés után látogatható.