Pilis

 város  Kategória hozzáadása

www.pilis.hu/

A település elnevezése a szláv eredetû kopasz, növényzet nélküli hely jelentésébõl ered. Környéke gazdag régészeti lelõhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint II. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is taláktak a régészek.
Pilis nevét ismert oklevél elõször 1326-ban említi. A XIV-XV században a Pilisi-család birtokolja. A török uralom elején, a XVI. század közepén elpusztult. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-tõl Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A XIX. században a Nyáry és a Gubányi családé lett A Beleznay család vendégeként Kármán József itt irta a "Fanni hagyományait"-t, az elsõ magyar lélektani regényt.
A községben található az ország ötödik legnagyobb evangelikus gyülekezete (6500 fõ). A városnak ma több mint tízezer lakosa van, infrastrukturája gazdagodik.
Kastélyában, amelyik a megye egyik legrégibb ilyen épülete, számos író vendégeskedett. Kármán József itt írta a Fanny hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását.
Pilisen született Gubányi Károly 1867-ben, aki mint vasútépítő mérnök részt vett a szibériai, a mandzsu és az ausztráliai vasút építésében. Innen származik az íróként ismert Pilisi (Schumajer) Róza, akinek baráti köréhez tartozott Krúdy Gyula is.
Baranyi Ferenc költő is Pilis nagyközség szülötte.
Helyi látnivalók:
-Gerje patak forrásvidéke (páratlan flóra és fauna)
-Beleznay-Nyári barokk kastély
-Evangélikus templom (1710-ben épült, barokk)
-"Hegyeki pincesor"
Szállás lehetõségek :
Sipitó Pihenõpark
- apartman házak
- étterem
- lovarda
- lovas panzió
- rendezvények, üdültetés