Márokpapi

 falu  Kategória hozzáadása

Márokpapi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Népessége: 456 fő (2001).
A Márok helynév a magyar Márk (Márkus) személynévből keletkezett, a szomszédos Papi jelentése "a pap birtoka". Márok vidékét első királyainak a Gutkeled családnak adományozták, amelyről később annak utódaira, a Váradiakra szállt. 1566-ban az átvonuló tatárok Márok és Papi helységet elpusztították. Papi és Márok birtokokat 1645-ben egyesítették, és egymás sorsában osztoztak mindvégig.
1796-ban a harcok és vészek által elnéptelenített Márokpapiba Besenyei György, akkori megyei másodalispán Zemplén megyéből, Varannó környékéről szlovákokat telepített ide. A két falu (Márok és Papi) hivatalosan 1941-ben egyesült.
Kossuth utcán áll a műemlék református templom. A kora gótikus, egyhajós, torony nélküli kőépületet egyenes záródású, keresztboltozatos szentéllyel a XIII. század második felében emelték. A templomtér hajója sík deszkamennyezetes, nyugati oldalán fa karzattal, a szentélyben félköríves diadalívet és vörös márvány sírfeliratú lóhereíves szentségfülkét láthatunk. A templom 1332-35 között mint Szűz Mária tiszteletére emelt római katolikus templom szerepel a korabeli iratokban. Az egymástól csak egy lépés távolságra lévő két község egyesüléséig Papi Márok fiókegyháza volt. A templomot a reformátusok elfoglalták. Falai kívül-belül tele voltak festményekkel és gót írásokkal, 1775-ben azonban bevakolták és később be is meszelték ezeket. 1857 és 1902 között többször javították az épületet, 1937 őszén újra renoválták. 1939. július 16-án egy villámtól meggyulladt és kiégett a templom. 2003 ban a temlom teljes rekonstrukción esett át, restaurált freskókkal várja a látogatókat a településen.
A templom előtt, a Kossuth tér 4. sz. alatt áll a XVIII. században emelt, műemlék jellegű fa harangtorony. A harangláb négyzetes alaprajzú, szélein 2 oszlop tartja az alsó zsindelyes tetőt, afölött deszkával borított, megint afölött keskeny és nyitott, itt 4 oszlopra támaszkodik a zsindelyfedésű, tört vonalú, gúlasisak. Az egész szerkezet fából készült, a gerendákat lapolták. 1874-ben a tornyot javították, 1980-ban pedig műpalával fedték be. A harangja Tarpáról származik, alsó részén vésett cirill betűs felirattal.
A Kossuth u, Bajcsy u elágazásánál áll a 19. és a 20.század fordulóján emelt római katolikus templom, belsejét a községi plébános naiv festményei díszitik. Értéke még a karzaton álló évszázados orgona.