Arbat utca (Moszkva)

 utca, pedestrian area (en), érdekes hely, láthatatlan, do not draw title (en)

Moszkva egyik központi utcája és a környező váronegyed, melynek neve talán egy "külváros" jelentésű arab szóból származik. Így nevezték a XV-XVII. sz-ban a moszkvai Kreml és a mai Szadovoje kolco között délnyugatra és nyugatra terjedő városrészt, melyet főképp türk kereskedők és iparosok laktak. Foglalkozásaikra utalnak a környék utcanevei: Plotnyikov - ács, Gyenyezsnüj - pénzváltó, Szerebrjanüj - ezüstműves.
Az Arbat utcát, melyet a XVIII. sz-tól már az arisztokrácia lakott, az 1812-es tűzvész után földszintes és egyemeletes magánpalotákkal építették be. A XIX. sz. második felében jelentek meg a többemeletes bérházak, elegáns szállodák és üzletek. Ekkoriban lóvasút közlekedett itt, majd a XX. sz. elején megindult a villamos. A 30-40-es évekbenkormányzati útvonal volt: ezen az utcán hajtatott nap mint nap a Kremlbe, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett Sztálin. 1974-86 között itt alakították ki a város első sétálóutcáját, tele régiség- és ajándékboltokkal.
A Arbat számtalan szállal kötődik az orosz kultúra történetéhez: itt bérelt otthont házasságkötése után Puskin, a lakásban ma műzeum működik. 1999-ben - születése 200. évfordulójára - itt állították fel a költő és felesége, Natalja Goncsarova szobrát, mely ma (a járdába beépített emléktáblácskák tanúsága szerint) az ifjú házasok egyik kegyhelye. Az Arbaton működik a Vahtangovka (Vahtangov színház). Bulat Okudzsava (aki itt lakott) dalaiban az Arbat a régi Moszkva jelképévé emelkedett. Ugyancsak itt élt Ribakov, aki Az Arbat gyermekei (1987) címmel írt jelentős sikert arató regényt.