Korond

 falu  Kategória hozzáadása

Korond, Hargita megyei település, községközpont.
Korond (románul Corund): erdélyi falu a mai Romániában Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparmuvészeti, idegenforgalmi és muvelodési központja. Atyha, Fenyőkút, Kalonda, Pálpataka tartozik hozzá.A falu Székelyudvarhelytol 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik a 13A országút mellett(északi szélesség: 46°28', keleti hosszúság: 25°10').
Korond nevének eredete
Neve magyar korom -d képzos alakja, az azonos nevu patakról kapta nevét, amely mellett fekszik. Mások szerint az ószláv gorond (= domb), vagy a magyar korong, korongolás szóból származik.
Története.1332-ben Kurnud alakban említik eloször. A hagyomány szerint a falu eloször a Korondi-hegyen a Szállás nevu határrészen feküdt. Temploma 1568-ban az unitáriusoké lett és csak 1720-ban adták vissza a katolikusoknak. 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar lakosa volt. 1992-ben 5097 lakosából, 4629 magyar, 455 cigány, 13 román volt. A trianoni békeszerzodésig Udvarhely vármegye Parajd járásához tartozott.1831-ben a Firtos várához közeli Táborhelyen, a Keselyu-teto és Péter-hegy közötti kb. harminc lépés átméroju területen jelentos aranyérmelelet került elo. Az érmék a VII. századból valók, a bizánci császárok pénzei. Feltételezések szerint a Küküllo térségében ekkor avar központ létezett. Az avar uralom 631-635 között virágzott, majd a szlávok elol a Nagy Alföldre húzódtak.
Látnivalók:Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdovel, három borvízforrással.
Régi temploma 1533-ban épült, de a reformáció idején az unitáriusoké lett. 1720-ban megújították. Római katolikus temploma 1911-ben épült a régi gótikus templom helyett, melynek néhány köve kerítésébe van beépítve.
Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették, 1821-ben és 1971-ben megújították.
A templommal átellenben Falumúzeum található.
Kirakodóvásár
A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdo, melyet 1729-ben említenek eloször, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentosen kiépítette. 1938-ban a fürdo csodbe jutott, fenyofáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeirol és borvízforrásairól nevezetes.
A Barátok kertje nevu helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
A falu határában aragonitot bányásznak.
Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeibol.
Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
www.karpattour.ro/korond.htm
hu.wikipedia.org/wiki/Korond