Karintia utca (Kärntner strasse) (Bécs)

 utca, pedestrian area (en)

A város legélénkebb sétálóutcája mely az Operaháztól vezet a Szt. István székesegyházig. Megtalálható itt a világmárkákat áruló üzletek (ruha-, cipő-, óraszalonok, stb.), az árnyékos teraszokkal rendelkező kávézók, éttermek, elegáns irodák, kaszinók, … stb., valamint a változatos korok felújított épületei, palotái. Az itt vásárolható termékek tekintetében a drága, exkluzív, luxuskategóriájú termékek a meghatározók, de ezek mellett megtalálható az olcsóbb üzletek és megjelentek az önkiszolgáló- és gyorséttermek is.
Utca első írásos említése 1257-ből ered (Strata Carinthianorum), mely nevet az ország déli, Karintia (Kärnten) tartományáról kapta, mert a városközpontból, a székesegyháztól ez az út (utca) vezetett Karintia fele. Történelmi adatok, térképek, régészeti leletek alapján kezdettől fogva fontos közlekedési nyomvonal volt a római kortól napjainkig, ahonnan 1974-ben tiltották ki a járműforgalmat és alakították ki Bécs „1-es számú” sétálóutcáját.
Az utca jelenlegi arculatára összességében a XVIII. századi, a kornak megfelelő kváderköves díszítésű épületek jellemzőek, de a legújabb, modern vasbeton+üveg foghíjbeépítéssel is találkozhatunk. Az utca legrégebbi, fennmaradt épülete a XIII. századi, majd többször átépített és számos kor stílusjegyeit viselő, a szomszédos házakkal összeépült Máltai Lovagrend temploma. Másik említésre érdemes régi, ill. a XVII. századi Esterházy néven ismert Palota (Kärtner strasse 41.), melyben a jelenleg Casinó működik, de korábban a híres Aldmüller divatház volt itt.
Érdemes még megállni és gyönyörködni a 26-os számú ház mélybarna és aranyfestéssel díszített üveg- és porcelán üzlet portálja előtt, melyet 1823-ban L. Lobmeyr üvegműves alapított. Az üvegmegmunkálás művészetében tekintélyt és elismerést kivívott Lobmeyr név az utódok által mind a mai napig fennmaradt.
Az Operaház szomszédságában található, az utca nevezettességei között mindenképp említeni szükséges az elegáns négyemeletes Hotel Sacher épületét, mely nevét a cukrász- és vendéglős családtól kapta. Világhírű termékük az 1832-ben ismertté vált Sacher-torta, melynek elengedhetetlen kelléke, dísze, a torta eredetiségét hirdető, a torta felső síkjában, a csokoládémázra elhelyezett kör alakú csokoládépecsét. Nem véletlen, hogy a "Sacher pecsét" használatáért valóságos torta-háború folyt a Sacher és a másik szintén világhírű bécsi Demel cukrászat között. Az 1934-65 között elhúzódó perben a pecsét használat jogát a Sacher cég nyerte és a Demel cégnek be kellett annyival érnie, hogy továbbiakban saját tortái csak „Demel Sacher-torta” néven forgalmazhatja és az ő tortáján a sárgabaracklekvár réteg nem középen, hanem felül a csokoládémáz alatt lehet és az ő „pecsétjük” körtől eltérő lehet.
A középen fákkal, virágokkal, padokkal, hűsítő ivó kutakkal ellátott sétálóutca mindig kínál látnivalót, mert ez az alkalmi utcaművészet (zenészek, bohócok, mutatványosok, stb.) egyik legnagyobb bemutató területe a Szt. István tér és a Graben mellett.