Bikini-atoll

 történelmi, dangerous place / area (en), radiation (en), atoll (en), NRHP - National Register of Historic Places (en), nuclear testing area (en)

A Bikini-atoll (más néven Pikinni-atoll) egy atoll a Marshall-szigeteken, a Csendes-óceánon. 23 szigetből áll, melyek mintegy 594 km²-nyi lagúnát ölelnek körbe. A szárazföld összterülete 8,8 km². A Csendes-óceáni kísérleti terület részeként az USA 23 hidrogénbombát és atombombát robbantott itt fel 1946 és 1958 között.
Felfedezője, Otto von Kotzebue a területet Johann Friedrich von Escholtz után Escholtz-atollnak nevezte el, a második világháborúig a nyugati világban ezen a néven volt ismert.
A bombarobbantásokat megelőzően lakott terület volt. Lakosait kitelepítették a Kili-szigetre. A tesztek 1946 júliusában kezdődtek. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején pár idevalósi megpróbált visszaköltözni, de a túlságosan nagy radioaktivitás miatt meggondolták magukat.
Miután a japánokat elűzték a Marshall-szigetekről 1944-ben, a szigetek és atollok az amerikai haditengerészet adminisztrációja alá kerültek. 1946-ban a Bikini sziget lett az Operation Crossroads helyszíne, egy olyan katonai tudományos kísérleté, melynek célja az atombombák hatásának tanulmányozása volt a haditengerészeti hajókra. A vizsgálatok előtt át kellett helyezni az atoll 166 bennszülött mikronéziai lakosát, akiket előbb a Rongerik szigetre, majd a Kili-szigetre vittek, mintegy 800 km-re délkeletre Bikinitől.

A világ első atomfegyver vizsgálatát 1946. július 1-jén, Bikini szigeténél végezték, 20 kilotonnás atombombával, amit egy repülőgép dobott le és ami a levegőben robbant, a flotta mintegy 80 elavult, második világháborús hadihajója, köztük csatahajók és repülőgép-hordozók felett. A második vizsgálat július 25-én volt, ez volt a világ első víz alatti atomrobbantása, ami hatalmas radioaktív vízoszlopot dobott fel és kilenc hajót elsüllyesztett.

További teszteket végeztek 1954-1958 között, melyek közül néhány termonukleáris volt. Ekkoriban a Bikini és az Enewetak atoll az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának csendes-óceáni kísérleti terepe volt. 1956-ban a Bikini volt a helyszíne az első hidrogénbomba felrobbantásának, amit szintén egy amerikai repülőről dobtak le.

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) 1997-ben úgy találta, hogy a sziget biztonságos ahhoz, hogy sétáljunk rajta. Bár a sugárzás még mindig magasabb a Bikini szigeten, mint a többi Marshall szigeten, a mért értékek már nem veszélyesek az egészségre. A veszély a helyben termett ételek huzamosabb időn keresztüli elfogyasztásából ered, mert jelentős radioaktivitás halmozódhat fel szervezetünkben. Emiatt nem tartják még újra benépesíthetőnek a szigetet.