Állampuszta Büntetésvégrehajtási Intézet

 börtön, mezőgazdaság

 Fotó feltöltése

Az 1867-es Kiegyezést követően az igazságszolgáltatás reformjaként elfogadott 1878. évi v. Tv. A magánelzárás rendszere helyett az - az akkor Európában már általános - fokozatos rendszert vezette be. Megjelenését jelentős börtönépítési program követte.

A meglévő fegyintézetek mellé a század végére újabb büntetés-véqrehajtási intézetek létesültek, és kiépültek a fokozatos rendszer szellemében a közvetítő intézetek.
Elsőként létesült 1883-ban a Kishartai Közvetítő Intézet. Wágner Pál földbirtokos a halálakor végrendeletében a Kishartai földbirtokát és annak felszerelését a magyar Államra hagyományozta, hogy azon az Igazságügyi Minisztérium intézetet létesítsen az elitéltek földműves munkával történő foglalkoztatására.

1884-ben 9 fő rabbal, 80 férőhellyel és 105. ha-on kezdte el működését a büntetés-végrehajtási intézet elődje.
1919-ben került sor országos büntető intézetté történő átalakítására, s a kincstári tulajdonban lévő ingatlan mellé bérbevett birtokokkal a rabgazdaság területe 2117 hektár lett.
A terület növelésével párhuzamosan került sor a működéshez szükséges létesítmények bővítésére.
1974-ben a Solti Állami Gazdaság átvételével a működési terület a közel háromszorosára nőtt, s ma meghaladja a 12. 500 hektárt. Központi forrásból biztosított pénzeszközök felhasználásával új szálláskörlet épült a Solt-Nagymajorban.

www.harta.hu/content/allampusztai-buntetesvegrehajtasi-...