Dénesfa
Hungary /
Vas /
Repcelak /
World
/ Hungary
/ Vas
/ Repcelak
/ Magyarország / Győr-Moson-Sopron megye
falu
Kategória hozzáadása
Dénesfa község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben. Népesség: 399 fő (2001).
Első írásos említése 1406-ból való Dyenesfalue alakban. A 16–17. században Tótfalu néven is említették. Cziráky Mózes látványosan gyarapította birtokait, és a IV. Béla korabeli kastély helyén 1610-ben felépítette a ma is látható egyemeletes kastélyt. A 18. század elején német nemzetiségű családokat telepítettek be.
Látnivalók:
- A Cziráky-kastély és parkja a Répce árterében fekszik, ezért már a kastély építése előtt kialakították a védőgátat, amely a gyakori áradástól mentesítette a területet. A Cziráky-kastélyt a családi hagyomány szerint az 1627-ben elhalt Cziráky Mózes építtette. Eredetileg valószínűleg vízi vár lehetett négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista kastély feltehetően 1825–1830 között, Hild József tervei nyomán nyerte el mai formáját.
- A kastély parkját egyben természetvédelmi terület is, amelyet gazdái ártéri ligeterdőből messze földön híres angolparkká formálták. A park kialakítása az 1840-es években kezdődött a tölgy-kőris-szil ligeterdők legszebb egyedeinek meghagyásával. Ekkor épülhetett a park tava is, amelyet a Répcéből tápláltak mesterséges csatornán. A nagyobb ültetések 1910 táján befejeződtek, ezután már csak kisebb cserjetelepítés volt. A kert angolparkjellege ma is jól látható – a nagy tisztásokról szép rálátás nyílik a kastélyra és az egyes kiemelkedő fákra. Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepítései is. Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-tuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekből származó mocsárciprusok magasodnak. Fenyőik közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm-es átmérővel, de alig kisebb a hosszútűs fenyő, és hasonlóan nagyok a tó körüli mocsári fenyők. A kastély halastavában és a kavicsbánya tavaiban kiváló horgászási lehetőség biztosított. Említést érdemel a 18. századi késő barokk sírkő a parkban, amelyet II. világháborús emlékművé alakítottak.
www.denesfa.hu/
- A Cirák és Dénesfa között álló Király-kápolna a trónfosztott és Svájcba űzött IV. Károly másodszori visszatérésének emlékét őrzi. Az 1921. október 20-án Svájcból indított akció, melynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak – köztük a falu birtokosának – segítségével Károly ismét visszaszerezze a trónt, négy és fél órás repülőút után itt ért véget. Károly útja innen madeirai száműzetésbe vezetett, a repülőgépből múzeumi tárgy lett, ott pedig, ahol a gép leszállt, kápolnát emeltek az utolsó magyar király visszatérésének emlékére. A falu határában, a Répceszemere—Dénesfa közötti közlekedési út és a Répce között található.
- Az 1977 óta védett fás legelő helyén 1851-ben Fényes Elek szerint 174 hektárnyi legelő terült el, az egész akkori községhatár egynegyede. Legeltetésre alkalmassá tétele előtt a terület faállománya a Répce árterének keményfa ligeterdeje volt (tölgy, kőris, szil), ma is leggyakoribbak az öreg kocsányos tölgyek, a legidősebbek közülük 300-350 évesek lehetnek, csúcsszáradtak, 20-25 m magasak, kerületük elérheti a 620 cm-t is. A fehér gólya itt még a fákon is fészkel. Az üde, félnedves-nedves, fás legelőt ma is használják.
Első írásos említése 1406-ból való Dyenesfalue alakban. A 16–17. században Tótfalu néven is említették. Cziráky Mózes látványosan gyarapította birtokait, és a IV. Béla korabeli kastély helyén 1610-ben felépítette a ma is látható egyemeletes kastélyt. A 18. század elején német nemzetiségű családokat telepítettek be.
Látnivalók:
- A Cziráky-kastély és parkja a Répce árterében fekszik, ezért már a kastély építése előtt kialakították a védőgátat, amely a gyakori áradástól mentesítette a területet. A Cziráky-kastélyt a családi hagyomány szerint az 1627-ben elhalt Cziráky Mózes építtette. Eredetileg valószínűleg vízi vár lehetett négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista kastély feltehetően 1825–1830 között, Hild József tervei nyomán nyerte el mai formáját.
- A kastély parkját egyben természetvédelmi terület is, amelyet gazdái ártéri ligeterdőből messze földön híres angolparkká formálták. A park kialakítása az 1840-es években kezdődött a tölgy-kőris-szil ligeterdők legszebb egyedeinek meghagyásával. Ekkor épülhetett a park tava is, amelyet a Répcéből tápláltak mesterséges csatornán. A nagyobb ültetések 1910 táján befejeződtek, ezután már csak kisebb cserjetelepítés volt. A kert angolparkjellege ma is jól látható – a nagy tisztásokról szép rálátás nyílik a kastélyra és az egyes kiemelkedő fákra. Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepítései is. Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-tuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekből származó mocsárciprusok magasodnak. Fenyőik közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm-es átmérővel, de alig kisebb a hosszútűs fenyő, és hasonlóan nagyok a tó körüli mocsári fenyők. A kastély halastavában és a kavicsbánya tavaiban kiváló horgászási lehetőség biztosított. Említést érdemel a 18. századi késő barokk sírkő a parkban, amelyet II. világháborús emlékművé alakítottak.
www.denesfa.hu/
- A Cirák és Dénesfa között álló Király-kápolna a trónfosztott és Svájcba űzött IV. Károly másodszori visszatérésének emlékét őrzi. Az 1921. október 20-án Svájcból indított akció, melynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak – köztük a falu birtokosának – segítségével Károly ismét visszaszerezze a trónt, négy és fél órás repülőút után itt ért véget. Károly útja innen madeirai száműzetésbe vezetett, a repülőgépből múzeumi tárgy lett, ott pedig, ahol a gép leszállt, kápolnát emeltek az utolsó magyar király visszatérésének emlékére. A falu határában, a Répceszemere—Dénesfa közötti közlekedési út és a Répce között található.
- Az 1977 óta védett fás legelő helyén 1851-ben Fényes Elek szerint 174 hektárnyi legelő terült el, az egész akkori községhatár egynegyede. Legeltetésre alkalmassá tétele előtt a terület faállománya a Répce árterének keményfa ligeterdeje volt (tölgy, kőris, szil), ma is leggyakoribbak az öreg kocsányos tölgyek, a legidősebbek közülük 300-350 évesek lehetnek, csúcsszáradtak, 20-25 m magasak, kerületük elérheti a 620 cm-t is. A fehér gólya itt még a fákon is fészkel. Az üde, félnedves-nedves, fás legelőt ma is használják.
Wikipedia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dénesfa
Közeli városok:
Koordináták: 47°27'23"N 17°2'3"E
- Kenyeri 7.6 km
- Szil 15 km
- Szany 19 km
- Magyargencs 20 km
- Gérce 26 km
- Sótony 28 km
- Gyarmat 34 km
- Vaszar 35 km
- Hosszúpereszteg 39 km
- Ajka-Padragkút 57 km
- Vica 5.6 km
- Erdőlakmajor 6.8 km
- Tőzikés erdő 7.2 km
- Kenyeri fűves reptér 12 km
- Terestyénjákfa 14 km
- Szilipuszta 15 km
- Pannónia-Ring 17 km
- Bánhalma 25 km
- Győr-Moson-Sopron megye 30 km
- Vas megye 48 km