Vaja

 falu  Kategória hozzáadása

Vaja nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először Woya, Waya alakokban fordult elő.
Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település.
A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.
1711-ben itt a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy Jánossal a labanc hadak fővezérével, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.
A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban , Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.
Nevezetességei:
- A 16-17. században épült vajai vár – benne a Vay Ádám Múzeum, amely Vay Ádámról, II. Rákóczi Ferenc udvari kapitányáról kapta a nevét.
- A kastély II. emeleti nagytermének mennyezet-freskója - A Vay család 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére készíttette. Alkotója Lohr Ferenc festőművész volt. A festőművész az 1396-os Nikápolyi csata azon eseményét örökítette meg, amikor a Vay család egyik tagja Vay Titusz Zsigmond királyt kimenekíti a csatából.
- A kastély parkjában található a szoborpark, ahol a kuruc kor, és a Rákóczi szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók: II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Vay Ádám, Bottyán János, Béri Balogh Ádám.
- Vay Ádám Holló Barnabás által készített síremléke a református templom előtti parkban.
- Vajai tó – úszószigetek-kel (természetvédelmi terület)