Ipolykér (szlovákul Kiarov)

Ipolykér (szlovákul Kiarov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban, az Ipoly folyó mellett. Kis- és Nagykér egyesítése. 2001-ben 332 lakosából 245 magyar és 78 szlovák volt.
Neve a magyar Kér törzsnévből származik, melynek szálláshelye lehetett már 900 körül. A helyi hagyomány szerint a honfoglalók először a Pást nevű dűlöben, a Kerekdombon telepedtek meg. Nevét egyes források szerint 1271-ben említi először írott dokumentum, "Keer"alakban, más források szerint az első említés 1327-es keltezésű. A közeli Várdomb (szlovákul Hragyiste) nevű 266 méter magas hegyen valamikor vár állhatott a hagyomány szerint, de régészeti bizonyíték erre nincs. A 15. századra két falu állt a mai Ipolykér helyén, melyeket 1481-ben "Naghkeer", 1486-ban "Kyskeer" alakban említenek. A Kéry és a Madách családok birtoka volt. Magyarország török megszállása idején mindkét falu elpusztult, de később újratelepült. A 19. század közepén a település ismét egy községgé egyesült.
1910-ben 340, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része lett. A trianoni béke és 1950 között csak szlovák iskolája volt, ekkor magyar iskolát hoztak létre. Magyar nyelvű óvodáját még a rendszerváltás előtt megszüntették.